Aurel Bernat, a Banca Transilvania pénzügyi intézményekért és befektetői kapcsolatokért felelős ügyvezető igazgatója részt vett a „Pénzügyi-banki piac” konferencián, amelyet a Ziarul Bursa szervezett. Az eseményen a bankszektor kilátásai mellett arról is beszélt, hogy a külföldi befektetők miként tekintenek Romániára:

• Háromhetes körútról érkeztem, amely során Bécsben, Londonban és New Yorkban tárgyaltunk befektetőkkel, mivel – ahogy tudják – a múlt héten egymilliárd eurót vontunk be Romániába a a Banca Transilvania kötvényei révén. Mondhatom, hogy bárhová mentem, egyetlen nemzetközi tőkepiaci szereplőhöz képest sem éreztem magam hátrányban. Amíg a vállalatok jól teljesítenek – és sok jól teljesítő cégünk van –, különösen néhány kulcságazatban, mint a bankszektor, amely a gazdaság egyik indikátora, illetve az energetika, amely a Bukaresti Értéktőzsdén erősen képviselteti magát, és ahol épp a Közel-Kelet helyzete miatt van húzóerő, addig jó a megítélésünk. 19 millió lakosunk van, erős a belső kereslet, 85%-os energiafüggetlenség, és ott a Neptun Deep projekt. Emellett az Iránban zajló háború hatása számunkra összességében korlátozott.
  
  
• A megítélésünk nagyon kedvező, amit a külföldi befektetők általában mégsem értenek: országként miért mindig a problémákat látjuk, miért mutatjuk be őket fő gondként, miközben ismerjük a megoldás módját, mégsem lépünk soha. Mintha az erdőt nem látnánk a fáktól.
  
  
• A külföldi és a hazai befektetők semmi mást nem kérnek, csak nyugalmat. Ha van nyugalom és kiszámíthatóság, a dolgok megvalósíthatók. Ilyen feltételek mellett Románia története nagyon könnyen „eladható”. Kelet-Európában Lengyelország után a második legnagyobb gazdaság vagyunk, tíz éven át 3,5%-os átlagos gazdasági növekedést értünk el, most pedig, az elmúlt két és fél évben, mindössze 0,6–0,7%-os a növekedésünk, ami azonban érthető.
  
  
• A fő problémának az adóztatást nevezném. Ha minden ágazatban „nemzeti bajnokokat” kergetünk, és rendre extraadókat vetünk ki – akár bankadónak hívjuk, akár másképp –, akkor végső soron egy olyan iparágat gyengítünk, amelynek elsődleges rendeltetése a pénzügyi közvetítés és a gazdaság finanszírozása kellene, hogy legyen.
  
  
• Romániában a magánszektor GDP-arányos hitelállománya körülbelül 25% – ez a legalacsonyabb szint az Európai Unióban. Az összes banki eszköz GDP-arányosan mintegy 50%, miközben az uniós átlag 200%, a magánhitel/GDP arány pedig megközelítőleg 100%.
  
  
• Jó eséllyel a bankszektor a következő 5–10 évben komolyabb meglepetések nélkül megduplázhatja eszközállományát. Ez természetes felzárkózási pálya az EU-hoz viszonyított lemaradás csökkentésére. Tekintve, hogy az egy főre jutó GDP már a konvergencia európai szintjének 79–80%-án áll, a következő terület, ahol ledolgozható a különbség, a bankszektor, vagyis a pénzügyi közvetítés.
  
  

A konferencia teljes egészében megtekinthető itt.