A cikk egy, a bankszektor idei évtizedének kihívásait elemző sorozat része, szerzője dr. Andrei Radulescu, makrogazdasági elemzési igazgató, Banca Transilvania.

A romániai bankszektor ellenállónak bizonyult a járvány megjelenésével és eddigi következményeivel szemben. Ezt több tényező is befolyásolta, köztük a gazdaságpolitika végrehajtásáért felelős intézmények gyors és kedvező reakciója uniós és hazai szinten egyaránt, valamint az, hogy a bankok levonták a tanulságokat az előző válságból.

Jelenleg a hazai bankszektor tőkemegfelelési mutatója 23,88% 2021 II. negyedévében, történelmi csúcs közelében, jóval a minimumkövetelmények felett, és magasabb a 2020. márciusi, a járványhelyzet megjelenésekor mért 20,37%-nál. A Tier 1 tőkemegfelelési mutató összehasonlító vizsgálata alapján a hazai bankszektor szintje lényegesen magasabb a németországiénál; Németország az euroövezet legnagyobb gazdasága és Románia legfontosabb gazdasági partnere.

A bankszektor tőkemegfelelési mutatója – Románia vs. Németország (Tier 1)

Forrás: Bloomberg

A járvány idején a hazai bankok továbbra is hitelezték a gazdaságot, tovább erősítve a nemzetgazdaság elsődleges finanszírozójaként betöltött szerepüket; ezt az eszközök bővülése is jelzi – több mint 67 milliárd lejjel 2020. március végéhez képest 2021 első félévének végéig.

A bankszektor eszközállományának alakulása Romániában (milliárd lej)

Forrás: Román Nemzeti Bank

Emellett 2021-ben felgyorsult a hitelezés: a nem kormányzati hitelállomány éves növekedési üteme 12,8% volt augusztusban, ami 2009 óta a legjobb dinamika, ahogy az alábbi ábra is mutatja.

Vagyis a bankszektor nemcsak az állammal szembeni kitettségét növelte, hanem az elmúlt hónapokban a magánszektorra vonatkozó kitettség bővülése is felgyorsult: 2020. december és 2021. augusztus között a nem pénzügyi vállalatoknak nyújtott hitelek 14,4 milliárd lejjel, a lakossági hitelek pedig 14,8 milliárd lejjel nőttek.

Az euroövezettel ellentétben a romániai bankszektor a közelmúltban gyorsította a hitelezést, amint az a következő ábrán látható.

Hangsúlyozzuk, hogy a romániai bankszektor bármikor készen áll a magánszektorra (vállalatok és lakosság) irányuló kitettség növelésére, ugyanakkor a prudenciális előírásokat betartva és a kockázati tényezőkhöz igazítva hozza meg döntéseit, hogy rövid távon ne veszélyeztesse a tőkemegfelelést, középtávon pedig a pénzügyi stabilitást.

Nem kormányzati hitelállomány (%, év/év)

Források: Román Nemzeti Bank, Európai Központi Bank

Nem utolsósorban a romániai bankszektor nyeresége 2021 első félévében több mint 48%-kal nőtt év/év alapon; a ROE (sajáttőke-arányos megtérülés) és a ROA (eszközarányos megtérülés) ismét élénkülést mutatott, 12,98%, illetve 1,43%, ahogy az alábbi ábra is jelzi.

A magas sajáttőke-arányos megtérülés kulcsfontosságú mind a bankok tulajdonosai számára (akik a nyereség maximalizálására törekszenek), mind a bankszektor életképessége szempontjából.

A bankszektor jövedelmezőségi mutatóinak alakulása (%)

 Forrás: Román Nemzeti Bank

E környezetben kiemeljük, hogy a bankszektor a magas tőkemegfelelési ráta miatt ellenáll a rövid távú állampapírhozam-ingadozásokból eredő kockázatoknak.

Az államadósság/GDP arány alakulása (%) 

Forrás: Eurostat

A bankszektorról szóló cikksorozat zárásaként felhívjuk a figyelmet néhány szempontara a bankok állami szektor felé fennálló kitettségének hatásaival kapcsolatban:

• Az államadósság/GDP arány Romániában nagyon alacsony az euroövezethez képest – 2020-ban ez a mutató Romániában év/év alapon mindössze 12 százalékponttal 47,3%-ra emelkedett, szemben az euroövezet 14,1 százalékpontos növekedésével 98%-ra, ahogy az alábbi ábra mutatja;
• Romániában középtávon jelentős a nominális GDP növekedési potenciálja, ami hozzájárul az államadósság GDP-hez viszonyított arányának csökkenéséhez és az állampapírhozamokra nehezedő nyomás mérséklődéséhez;
• Az Európai Unió fiskális-költségvetési szabályai 2023-ig fel vannak függesztve, és az Eurogroup nemrég jelezte, hogy ezeket újragondolják;
• Arra számítunk, hogy ebben az évtizedben a román állampapírhozamok konvergálnak az euroövezeti szintekhez, ami pozitívan hat a bankok mérlegére (a papírok értéknövekedése);
• Az állammal szembeni banki kitettség csökkentésének alternatívái között szerepel a készpénz- és készpénz-egyenértékesek arányának növelése (ez a jelenlegi, erősödő inflációval jellemzett környezetben – a fogyasztói árak éves változása augusztusban 5% felett – nem kívánatos), illetve a tőkeexport (nehezen elképzelhető a hazai gazdaságban rejlő fejlődési potenciál mellett);
• Az állampapírhozamok közelmúltbeli emelkedése (amelyet politikai feszültségek váltottak ki) rövid életű; a politikai válság lezárultával csökkenés várható, ami kedvezően hat a bankok mérlegére;
• A közpénzügyek romlása a világjárványt követően globális és európai szinten is átmeneti jellegű (amit a kormányok által az egészségügyi válság és gazdasági hatásainak ellensúlyozására végrehajtott átfogó programok okoztak), a fiskális-költségvetési konszolidáció folyamata pedig lehetőséget teremthet a közpénzügyek globális szerkezetének újrarajzolására.

A sorozat további részei:

• Paradigmaváltás a monetáris politikában
• Felesleges likviditás felhalmozódása a bankszektorban
• A bankszektor eszközszerkezete – fejlemények az euroövezetben, Románia legfontosabb gazdasági partnerénél
• Strukturális fejlemények a romániai bankszektorban a nagy pénzügyi válság után