Az írás a bankszektor idei évtizedbeli kihívásait bemutató elemzéssorozat része, szerzője dr. Andrei Radulescu, a Banca Transilvania makrogazdasági elemzések igazgatója, és a BT Blogon jelent meg.

A makrogazdasági és pénzügyi folyamatok, az endogén (Nagy Recesszió) és az exogén sokkok (a koronavírus-járvány), valamint az elmúlt évtizedekben alkalmazott gazdaságpolitikai lépések szerkezeti változásokat idéztek elő a bankrendszerben, világszerte és Európában is.

A Nagy Recesszió hatása súlyos volt a nemteljesítő hitelek arányát tekintve: erős és tartós emelkedés következett be, a mutató hosszabb időn át magas szinten maradt – különösen Romániában –, ami a hitelezési aktivitásra is rányomta a bélyegét.

Emellett a jegybankok által az utolsó, a második világháború óta legsúlyosabb gazdasági-pénzügyi válság kirobbanása után bevezetett szabályozások nyomán tevékenységük fókusza az alap (core) hitelezési tevékenységre került, példa nélküli prudenciális környezetben.

Továbbá, az államadósság számottevő növekedése és a pénz- és tőkepiaci fragmentáció ellensúlyozására bevezetett, nemkonvencionális monetáris politikai intézkedések – beleértve az Európai Gazdasági és Monetáris Unió folytonosságát fenyegető kockázatokat – az elmúlt években rekordközeli szintekre emelték a bankok állampapír-kitettségét.

Valójában a Nagy Recesszió rávilágított az euróövezet tökéletlen intézményi felépítésének sebezhetőségeire; a pénz- és tőkepiacok több ízben is arra spekuláltak, hogy az országok olyan pénznemben adósodnak el, amelyet nem ők irányítanak.

A bankok állampapír-kitettségének jelentős növekedéséhez több tényező is hozzájárult:

• az alacsony kockázati szint és az a lehetőség, hogy hozamot kínáló értékpapírokba helyezzék a forrásokat a kamatot nem fizető készpénz/likviditás helyett;
• nem álltak rendelkezésre jobb hozamú, hasonló kockázati profilú alternatívák;
• az eszközstruktúra diverzifikálása;
• az európai válság utáni konjunkturális ciklus rövidebb hossza (mivel a Nagy Recesszió két hullámban jelentkező válságot okozott), valamint a hitelportfóliók minőségével kapcsolatos kihívások (ami a hitelkínálatra is kihatott);
• a vállalatok nehézségei (a reálfinanszírozási költségek nagyon alacsony szintje ellenére is visszafogva a hitelkeresletet).

Ugyanakkor az euróövezeti bankok állampapír-kitettségének növekedése a jövőben kedvezőtlen következményekkel járhat a pénzügyi stabilitás szempontjából. Ennek ellenére a francia jegybank képviselői felhívták a figyelmet arra, hogy a bankok állampapír-kitettségének növekedése alapvetően hozzájárult a régiót ért pénzügyi sokkok (a Nagy Recesszió és a koronavírus-járvány) elnyeléséhez.

A francia jegybank azt is hangsúlyozza, hogy az euróövezeti bankszektor ma sokkal erősebb, nem utolsósorban az Európai Bankunió különböző dimenzióinak megvalósulása nyomán.

A jelen írás célja éppen ennek bemutatása: az euróövezeti bankszektor – Románia legfontosabb gazdasági partnere – főbb szerkezeti változásainak áttekintése az elmúlt évtizedekben.

A romániai bankszektor az elmúlt években szorosan követte az euróövezeti bankszektorban megfigyelt folyamatokat.

Megállapítható, hogy az endogén (Nagy Recesszió) és az exogén (koronavírus-járvány) sokkok, valamint a gazdaságpolitikai intézkedések hozzájárultak a bankok állampapír-kitettségének növekedéséhez, miközben a magánszektornak nyújtott hitelek irányába fennálló kitettség csökkent a régióban.

Az Európai Központi Bank adatai szerint 2006 vége és 2021 I. félévének vége között a bankok állampapír-kitettségének aránya 8,4 százalékponttal, 20,1%-ra emelkedett (rekordszintre).

Ezzel szemben a magánszektornak nyújtott hitelek kitettségi aránya 2006 és 2021 I. félévének vége között 6,9 százalékponttal 39,5%-ra csökkent, történelmi mélypontra.

E környezetben az európai vállalatok és a bankszektor közötti hagyományosan erős kapcsolat látványosan fellazult. Közismert, hogy Európában a vállalatok nagyban a banki finanszírozásra támaszkodnak, szemben az Egyesült Államokkal, ahol a cégek elsősorban a tőkepiacról finanszíroznak.

A magánszektornak nyújtott hitelek és az állampapír-kitettség aránya az euróövezeti bankok teljes eszközállományában

Forrás: BT, az Európai Központi Bank adatai alapján

Az euróövezet gazdaságát elérő Nagy Recesszió előtt a bankszektor eszközszerkezetét a magánszektornak nyújtott hitelek (vállalatok és lakosság) dominálták, 50%-os résszel az összes eszközből. Emellett a külföldi eszközök részaránya 26% volt az euróövezeti bankszektor teljes eszközállományán belül 2007-ben.

Ugyanakkor a bankok állammal szembeni kitettsége csupán 12% volt az euróövezetben, ezzel a harmadik helyen állt a régió bankjainak eszközosztályok szerinti kitettségi rangsorában. 

Az euróövezeti bankszektor eszközszerkezete 2007-ben

Forrás: Európai Központi Bank

Miután Európában kirobbant a Nagy Recesszió (az euróövezetben két hullámban: előbb a magán-, majd az államadósság-válság), a hatás tompítására indított átfogó programok nyomán nőtt a bankok kitettsége a kormányzati komponens felé, miközben a magánszektornak nyújtott hitelek részaránya csökkent, a reálgazdaságot ért súlyos csapás és a hitelportfóliók minőségének romlása miatt. Így 2012-ben a bankok állami eszközökkel szembeni kitettségének aránya 13% volt, míg a magánszektornak nyújtott hitelek aránya mindössze 42%-ot tett ki (szemben a 2007-es 50%-kal), az Európai Központi Bank adatai szerint.

Az euróövezeti bankszektor eszközszerkezete 2012-ben

Forrás: Európai Központi Bank

2019-ben az euróövezeti bankok kormányzati komponenssel szembeni kitettségének aránya 16,2% volt. Ezzel párhuzamosan a régió bankjainak magánszektornak nyújtott hitelekkel szembeni kitettsége 41%-ot tett ki a járványt megelőző évben.

Másként fogalmazva, a válság utáni konjunkturális ciklusban (2012–2019) a kormányzati hitelek aránya 13%-ról 16%-ra emelkedett az euróövezeti bankok összes eszközén belül, amint az Európai Központi Bank adatai alapján készült elemzés mutatja.

Ugyanakkor a megelőző ciklusban a magánszektornak nyújtott hitelek aránya mindössze egy százalékponttal, 41%-ra mérséklődött.

Az euróövezeti bankszektor eszközszerkezete 2019-ben

Forrás: Európai Központi Bank

A koronavírus-járvány hatására tovább folytatódott a bankok állami szegmenssel szembeni kitettségének növekedése, 2021 I. félévében 20,1%-ra.

Közvetlenül a száz éve legsúlyosabb világjárványt követően az Európai Unió és a tagállami kormányok átfogó programokat indítottak (támogatásokkal és rendkívül kedvező feltételek mellett nyújtott hitelekkel) a reálgazdaság – a vállalatok és a háztartások – támogatására. Mondhatni, e programok megvalósítása a szigorúan szabályozott banki hitelezés rovására történt.

Ugyanakkor a járvány miatti kormányzati programok rontották a közfinanszírozás helyzetét; az állam finanszírozási igényét banki forrásokkal fedezték, a bankok pedig – alacsony kockázat mellett – szívesen helyezték ki likviditási többletüket.

Ezzel párhuzamosan a magánszektornak nyújtott hitelezéssel szembeni banki kitettség (az összes eszköz arányában) 39,5%-ra, történelmi mélypontra süllyedt, amint az alábbi ábra mutatja.

Az euróövezeti bankszektor eszközszerkezete 2021 I. félévében

Forrás: Európai Központi Bank

A sorozat további írásai:

• Paradigmaváltás a monetáris politikában
• Növekvő likviditási többlet a bankszektorban
• Strukturális változások a romániai bankszektorban a Nagy pénzügyi válság után
• A bankszektor kilátásai