Ömer Tetik, a Banca Transilvania vezérigazgatója az idei évben is részt vett ZF Bankers rendezvényen, ahol a bankpiacról, a BT terveiről, a bank befektetési területeiről, továbbá a BT Italia, a BT Pay Italia és a nagyvilágban élő románok témájáról beszélt.

• Az elnökválasztás első fordulója utáni első két napban sok tényező, spekulatív mozgások, félelem, átrendeződés és pozíciózárás hatott. Sok alap, befektető hosszú nyereségidőszak után inkább realizálta a profitot, mintsem veszteséggel zárjon. Az árfolyamban talán olyan elmozdulás történt, amelynek már egy ideje meg kellett volna történnie, most nagyon rövid idő alatt zajlott le, de már látjuk, hogy a korábban eurót vásárló ügyfelek – lakosságiak és vállalatok – visszatérnek a lejhez. Ezért esett egy kicsit az árfolyam. Az árfolyam további alakulásánál a következő időszakot várjuk, de ez a kormány megalakulásától, a kormányprogramtól függ. Úgy gondolom, lehet még egy lépés az 5,1 lej/euró vagy 5,15 lej/euró felé az év végére vagy a jövő év elejére. Ez természetes: a régió valutái, a feltörekvő piacok devizái mind leértékelődtek. Részben talán vesztettünk a versenyképességünkből.
  
  
• A kamatok magasak, ugyanakkor nagyon sok az egyensúlytalanság. A bankok – versenytársaink és mi magunk is – 20–25 éves futamidejű jelzáloghiteleket adunk 4,7%, 4,8%, 4,9%-os kamaton, miközben az állampapírok 7,5%-on, a betétek 5,5%-on vannak. Valahogy minden, amit a bankolásról, közgazdaságtanról vagy menedzsmentről tanultunk, pont fordítva történik. A jelzáloghitel nem önmagában a hitel: egy csomag, amely bankbiztosítást, folyószámlát, kártyákat is tartalmaz, így ilyen alacsony kamatok mellett is nyereséges. Senki sem veszít szükségképpen pénzt. Úgy gondolom, még egy ideig a jelenlegi szinten maradnak a kamatok, amíg nem lesz egy hiteles, kiegyensúlyozott kormányzati terv, amely megmutatja, merre tart a román gazdaság egésze.
  
  
• Nem célunk, hogy 30% piaci részesedést érjünk el. A gazdasággal együtt, nyereségesen szeretnénk növekedni.
  
  
• Ha az elmúlt 10–12 év történetét nézzük, egy akvizíciót egy-két év organikus növekedés követett, majd ismét adódott egy lehetőség. Továbbra is érdeklődünk, és nemcsak bankokra tekintünk, hanem portfóliókra, lízingcégekre is, ahogyan a II. nyugdíjpillér területén is tettük.
  
  
• Amíg lehetőségünk van növekedni a pénzügyi szektor egy-egy részében, továbbra is érdekeltek vagyunk. A fókuszunk inkább azon lesz, hogy a kívánt eredményeket biztosítsuk. Van még egy lezárás előtt álló tranzakciónk: egy felvásárlás Moldovában a Microinvesttel. Moldovában a KKV-k és a közepes vállalatok legnagyobb finanszírozójává válunk. Néhány éve Moldovában is fizetünk osztalékot. A bankszektornak nem volt annyira kedvező időszaka. A bankok – még a volatilitás és instabilitás mellett is – fenntartották a hitelezési étvágyat. Ami nem működik: nincs kiszámíthatóságunk arra, mi következik a következő 3, 6 hónapban, jövőre – az adópolitikától a kormányzásig. Ez hatással van a terveinkre és az ügyfelekkel folytatott beszélgetéseinkre. Összességében a helyzet sokkal jobb, mint ahogy látszik. Ha a számainkat nézem, az idei évben a lakossági területen 40%-os növekedést értünk el a jelzáloghiteleknél a tavalyi évhez képest. A piaci részesedésünk is nő, azt gondolom, valamivel a piaci átlag felett, és az igény is megvan.
  
  
• Vannak ágazatok, például az ingatlanpiac, ahol sohasem voltunk különösebben agresszívek. Mi valóban univerzális bank vagyunk: jelen vagyunk minden területen. A mezőgazdaságban úgy tűnik, jó év lesz, az IT-ben visszatérnek a megrendelések, a szolgáltatási szektor továbbra is jól teljesít. Az energiában nagyon sok beruházás volt a megújulókba, most pedig a tárolásról zajlanak a beszélgetések – ez fontos, és jobb stabilitást biztosít majd az energia területén.
  
  
• Az elmúlt két évben a hitelportfólió legnagyobb növekedése a nagyvállalati szegmensben volt. Portfóliónkkal nagyon komfortosak vagyunk. Növekedtünk az energiában, a mezőgazdaságban, az infrastruktúrában, a kereskedelemben és a kiskereskedelemben. Ez keresztértékesítést is hoz a többi üzletág felé. Továbbra is jelenlévő, aktív partner maradunk a piacon.
  
  
• Számunkra az olaszországi jelenlét tanulási görbe volt. Lakossági bankolásban gondolkodva mentünk, és azt tapasztaltuk, hogy nagyon sok román tulajdonú KKV és kisvállalat működik ott. Elkezdtük kiszolgálni őket, és több mint 700 000 román BT-ügyfelünk van a diaszpórából. Megvan az igény és a szándék, hogy a hazai bankjukkal dolgozzanak. Valószínűleg a BT a következő időszakban Románián kívül is versenybe száll a Salt-tal. Lépésről lépésre szeretnénk haladni. Olaszország olyan piac, ahová már befektettünk, jó a növekedésünk; ha ott kellően komfortosak leszünk, akkor még egy külső piacot is megfontolunk.
  
  
• Úgy gondolom, van még tér a niche-bankok számára. Néhány kisebb bank nyereséges, és jó hozamokat ér el. Számít a méretgazdaságosság; kell egy bizonyos méret, hogy lehessen és érdemes legyen befektetni. A nagybankoknak ez viszonylag könnyebb és olcsóbb. Továbbra is beruházunk a hálózatba, a fizikai jelenlétbe. Romániában ez továbbra is működő operációs modell egy nagybank számára. A kisbankok, ha nem találnak megfelelő piaci rést, nagyon nehezen versenyeznek a nagybankokkal, amelyek hálózatukkal és alkalmazásaikkal mindenhol jelen vannak.
  
  
• Elsődleges célunk, hogy teljesítsük a büdzsét, majd hogy biztosítsuk: az integráció után minden OTP-ügyfél velünk maradjon. Számos digitalizációs kezdeményezésünk fut párhuzamosan, és reméljük, hogy ezek közül egy részt az idén be tudunk fejezni.