Kollégánk, Aurel Bernat, a BT Asset Management vezérigazgatója interjút adott a Bursa című lapnak a részvényalapokba történő befektetésekről, a befektetők kockázatvállalási hajlandóságáról és az így elérhető hozamokról. Az interjút itt is közzétesszük, jó olvasást 😊!

A BT Maxim magas kockázatú alap, olyan befektetőknek, akik kockázatos tőkepiaci eszközöknek teszik ki magukat. Konkrétan: milyen hozam- és kockázati elvárásai lehetnek egy ilyen alap befektetőjének?

Általában azok az ügyfelek választanak ilyen alapokat, akik magasabb, akár két számjegyű hozampotenciált keresnek. Ezzel együtt látniuk kell, hogy rövid távon lehetnek negatív időszakok is, de ha tartják a hosszú távú befektetési stratégiát, elérhetik a kitűzött hozcélokat. Ugyanakkor fontos megérteniük, hogy a negatív periódusokban a volatilitás jellemzően nagy, amit hosszabb távon nézve jó beszállási lehetőségeknek is tekinthetünk.

Milyen szempontok vagy módszerek alapján azonosítják az alulértékeltség mellett a legnagyobb növekedési potenciállal bíró vállalatokat?

A BT Maxim elsősorban helyi, a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett részvényekre épít. Az elemzőcsapat folyamatosan figyeli a piaci társaságokat, elsősorban fundamentális szempontok (pénzügyi eredmények, a vállalat piacának változásai), de technikai jelzések alapján is (a kitettség növelésének vagy csökkentésének időzítése). Ha növekedési potenciállal bíró vállalatot azonosítunk, a következő lépésként befektetési javaslatot terjesztünk a Befektetési Bizottság elé.

A BT Asset Management weboldalán olvasható leírás szerint a BT Maxim alapkezelőjének egyik prioritása a részvénykitettség dinamikus igazítása, hogy a növekvő időszakokból a lehető legtöbbet lehessen kihozni, míg nehezebb piaci környezetben a visszaesések egy részét el lehessen kerülni. Tudnának részletezni néhány stratégiát vagy technikát, amelyekkel ezeket a célokat (a visszaesésekben jelentkező veszteségek mérséklése, illetve a növekedési időszakokból való minél nagyobb részesedés) elérik?

A BT Maxim részvényalap, amelyben az eszközök legalább 85%-a részvényekben van. Piaci bizonytalanság idején arra törekszünk, hogy a részvénykitettség a minimum, azaz 85% körül legyen, és likvid tartalékot tartsunk bankbetétekben, biztosítva az alap megfelelő likviditását. Az alap fő befektetései nagy, stabil, a válságokat jól tűrő vállalatokba irányulnak. Piaci boom idején erőforrásaink egy részét kisebb, dinamikus, nagyobb felértékelődési potenciállal bíró cégekbe is allokáljuk, és magasabb a részvénykitettség.

A BT Maxim portfóliójában a bankszektor a legerősebb – november végén és az előző év végén is az öt legnagyobb pozícióból három bank volt, súlyuk a kezelt eszközök összértékének mintegy 25%-a. Milyen tényezők indokolták ezt a pozícionálást a jelenlegi környezetben?

Jellemzően a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett két hazai bank a BT Maxim meghatározó pozíciói közé tartozik, mivel a helyi tőzsde reprezentatív vállalatai. Az elmúlt évben a harmadik banki kibocsátóra (Erste Group Bank) is érdemben növeltük a kitettséget, a vásárlások vonzó áron történtek. A papírok utóbbi időszaki drágulása következtében nőtt a szektor súlya a BT Maxim vagyonában.

Hogyan reagáltak a BT Maxim befektetői a Covid–19-pandémia tavaly február–márciusi kitörésére, illetve később, a piacok visszaesését követő helyreállás idején? Hogyan magyarázná ezeket a tendenciákat?

A befektetők reakciói a körülményekhez képest pozitívak, sőt a várakozásokat meghaladóak voltak. Sikerült nagyfokú stabilitást tartanunk a befektetett állományban, és az értékeltségek esése mellett még kiegészítő befektetéseket is láttunk. Ennek magyarázata, hogy a részvénybefektető ügyfelek többsége már átélte a 2008–2009-es időszak tapasztalatait. A válságok befektetési lehetőségeket teremtenek, és akik erről meg vannak győződve, azok befektetők maradnak.

Mit tanácsol annak, aki még soha nem fektetett be tőkepiaci értékpapírokba?

Amikor a befektetés mellett döntenek, érdemes diverzifikált portfóliót kialakítani. Emellett nagyon fontos a rendszeres, ismétlődő befektetés, hogy ki tudják használni a kínálkozó lehetőségeket, és a piac gyengébb időszakaiban vonzó árakon tudjanak vásárolni. Ugyancsak lényeges, hogy a részvénypiac kapcsán megfelelő komfortszinttel rendelkezzenek. A volatilitás jó példa: nem elkerülni kell, hanem a kereslet–kínálat által vezérelt piac természetes velejárójaként kell rá tekinteni. Kiindulópontként azonban marad az alaptétel: a részvényalapokba vagy tőzsdén jegyzett részvényekbe történő befektetés hosszú távú befektetés.