Az Eurostat friss adatai szerint Közép- és Kelet-Európában az I. félévben felgyorsult a növekedés, és 2008 óta a leggyorsabb gazdasági ütemet regisztrálták.

Megítélésünk szerint ezt a pályát többek között az alábbi tényezők határozták meg:

1. Az euróövezet gazdaságának gyorsulása, a régió legfontosabb gazdasági partnere, ami pozitívan hatott a külső keresletre;
2. Az alacsony reálfinanszírozási költségek és a hitelpiac újraélénkülése;
3. A strukturális alapok lehívási arányának emelkedése;
4. Kedvező munkaerőpiaci környezet (a munkanélküliségi ráta jelenleg az 1990-es években látott mélypontok közelében van);
5. A vagyonhatás – az ingatlan- és pénzügyi eszközök árainak emelkedése.

Kiemelendő Románia GDP-jének dinamikája (az I. félévben 5,8%-ra gyorsult éves összevetésben), amelyet a belső kereslet hozzájárulása határozott meg, a laza gazdaságpolitikai mix támogatásával.

Emellett a lengyel gazdaság 4,3%-kal bővült éves összevetésben az I. félévben, ami az elmúlt hat év legjobb üteme.

Ugyanakkor Csehországban a GDP 3,8%-os éves növekedést mutatott az idei év első felében, 2015 óta a legjobb dinamikát.

Végül, de nem utolsósorban a magyar gazdaság 3,7%-kal nőtt éves összevetésben az I. félévben, 2014 óta a legjobb ütemben.

Kiemeljük, hogy a régió gazdasági gyorsulása (és a potenciálist meghaladó növekedési ütem) az infláció újbóli élénküléséhez is hozzájárult, az elmúlt évek történelmi mélypontjai után.

Ebben a környezetben a válság utáni monetáris ciklus idén nyáron Közép- és Kelet-Európába is megérkezett: a cseh jegybank 20 bázisponttal, 0,25%-ra emelte az alapkamatot.

Egyúttal a Román Nemzeti Bank jelezte, hogy kész rövid távon elindítani a monetáris ciklust, tekintettel a potenciálist meghaladó növekedésre, az inflációnak a célhoz való gyors konvergenciájára és a középtávon a makrofinanciális stabilitást fenyegető kockázatok felhalmozódására.