A cikk egy olyan elemzéssorozat része, amely a bankszektor évtizedes kihívásait vizsgálja, szerzője dr. Andrei Radulescu, a makrogazdasági elemzések igazgatója. 

A romániai bankszektor szorosan követte az euróövezeti bankrendszer szerkezeti átalakulását – ez országunk fő gazdasági partnere –, különösen az Európai Unióhoz történt csatlakozás óta. A hazai bankszektor szerkezetének e konvergenciájához több tényező is hozzájárult, így például az, hogy az évek során a nemzetgazdaság egyre mélyebben integrálódott az európai gazdasági körforgásba, valamint az, hogy a romániai bankpiacon magas az európai tulajdonú bankok aránya.

A Nagy Recessziót követően a hazai bankszektorban riasztó mértékben nőtt a nem teljesítő hitelek aránya, és ez a mutató egészen a múlt évtized közepéig nagyon magas szinten (20% felett) maradt.

Ugyanakkor a belföldi bankok államháztartási szektorral szembeni kitettsége jelentősen emelkedett a gazdaság‑pénzügyi válság (a második világháború vége óta a legsúlyosabb) nyomán – ez az euróövezeti trenddel összhangban zajlott.

E dinamikát az állampapírpiac fejlődése is erőteljesen befolyásolta, többek között a Nemzetközi Valutaalap irányításával végrehajtott reformok nyomán. Ennek megfelelően a bankok államháztartási szektor felé fennálló kitettségének aránya az összes eszközön belül 2008-ban 5%-ról 2020. áprilisban 22,8%-ra, az idei első negyedév végén pedig 24%-ra emelkedett.  

Az államháztartási szektorral szembeni kitettség aránya különösen a válság utáni konjunktúraciklus első felében ugrott meg, amikor a hazai gazdaság erőteljesen megérezte a Nagy Recesszió hullámait és következményeit – a mutató 2008-ban 5%-ról 2014-re 21,1%-ra emelkedett, majd ezt követően (2020. áprilisig) 21,1%–22,8% sávban ingadozott.

A pandémia idején a bankok kitettsége az államháztartási szektor felé csak mérsékelten nőtt: 2020. áprilisban 22,8%-ról 2021. márciusra mindössze 24%-ra. 

A romániai bankrendszer kitettsége a köz- és a magánszektor felé (%, összes eszköz)

Forrás: Román Nemzeti Bank, Pénzügyi stabilitási jelentések

Másfelől a nem kormányzati (magánszektornak nyújtott) hitelek aránya az összes eszközön belül a válság utáni ciklusban csökkent – ez az euróövezeti fejleményekkel összhangban történt. Megítélésünk szerint ezt a dinamikát elsősorban a bankokon kívüli tényezők alakították, többek között:

1. a vállalatok termelő beruházásainak lassú bővülése a válság utáni ciklusban (legalábbis az előző ciklussal összevetve), a Nagy Recesszió következményei miatt, különösen a tőkeigényes ágazatokban (építőipar, ingatlanpiac stb.);
2. a kereskedelmi hitelezés magas szintje (hagyományos tényező a hazai gazdaságban);
3. a multinacionális vállalatok finanszírozása külföldi bankoktól vagy közvetlenül az anyavállalattól;
4. a román tőkéjű vállalatok körének kihívásai, beleértve a jelentős számú, negatív saját tőkéjű, ezért bankképtelen céget;
5. az európai uniós programok megvalósításával párhuzamosan az EU‑forrásokból történő finanszírozás szerepének erősödése;
6. a háztartások magas megtakarítási rátája a válság utáni konjunktúraciklusban (legalábbis az előző ciklussal összehasonlítva);
7. a romániai részvény‑ és vállalati kötvénypiac alacsony fejlettsége a válság utáni ciklusban – ugyanakkor kiemeljük, hogy a közelmúltban kedvező folyamatok indultak e pénzpiaci szegmensek fejlesztése irányába, ami később a bankok vállalati hitelek iránti kitettségének növekedéséhez is hozzájárul.
   
   

A romániai nem pénzügyi vállalatok forrásainak szerkezete (%)

Forrás: Román Nemzeti Bank

Továbbá a Nagy Recesszió után bevezetett szabályozások (beleértve a Basel III keretrendszert) érdemben növelték az óvatossági megközelítést, ami később hozzájárult a bankszektor megtisztulásához és a nem teljesítő hitelek arányának jelentős csökkenéséhez: 2021 folyamán 4% alá süllyedt, ahogyan az az alábbi grafikonon is látható.

A nem teljesítő hitelek aránya Romániában (%)

 Forrás: Román Nemzeti Bank

Az elmúlt negyedévekben a bankszektor példátlan mértékű likviditási többletet halmozott fel, ami – a járvány kitörését követően – növelte az államháztartási szektor felé fennálló kitettséget, miközben a reálgazdaságot a járványügyi intézkedések által kiváltott korrekció érintette. 

A nem kormányzati betétek és a nem kormányzati hitelállomány különbsége Romániában (milliárd lej)

Forrás: Román Nemzeti Bank

Összegzésként megállapítható, hogy a romániai bankpiac dinamikája az államadósság‑kitettség szempontjából összhangban van az európai és a globális trendekkel, a különbségeket pedig főként a nemzeti sajátosságok magyarázzák.

A sorozat további részei:

• Paradigmaváltás a monetáris politikában
• A bankszektorban felhalmozódó likviditási többlet
• A bankrendszer eszközszerkezete – folyamatok az euróövezetben, Románia legfontosabb gazdasági partnere
• A bankszektor kilátásai