Mi is tudjuk – a ROBOR-ral kapcsolatos beszélgetések az idei év érdeklődésre számot tartó témáinak élén vannak; sok ügyfél kérdez részleteket róla és arról, hogyan látjuk az alakulását.

Világos – fontos dolog, annál is inkább, mert több millió ügyfél törlesztőrészleteit – nemcsak a BT ügyfeleit, hanem valamennyi romániai bank ügyfeleit – befolyásolja a ROBOR alakulása.

De mi is pontosan a ROBOR?

Egy mutató, amelyet nem túl bonyolult, egyértelműen meghatározott képlet alapján számítanak ki, a Román Nemzeti Bank (BNR) felügyelete mellett, a Thomson Reuters pénzügyi információszolgáltató közreműködésével (a társaság 1851 óta létezik, és világszerte használt irányadó kamatlábakat, például a LIBOR-t és az EURIBOR-t is számolja).

Pontosabban, a ROBOR-t naponta számítják a lejre vonatkozó kamatlábjegyzések számtani átlagaként, amelyeket tíz nagy romániai bank használ; ez az a kamatláb, amelyen egy bank likviditást kölcsönöz más bankoknak. A számításból a szélső értékeket (a legmagasabb és a legalacsonyabb kamatot) kizárják, hogy a mutató a lehető legrelevánsabb legyen. Így a ROBOR a pénz ára, kamatban kifejezve – afféle referencia –, azaz a helyi pénz költségének irányadó mutatója.

A ROBOR a pénzpiacon rendelkezésre álló likviditás kereslet-kínálata alapján alakul, különböző futamidőkre, és több tényező befolyásolja, többek között az infláció és az inflációs várakozások, a kockázatérzékelés, az adott időpont likviditási feltételei stb.

Igen – tudjuk, bonyolultan hangozhat. De fontos tudni, hogy a ROBOR meghatározása nagyon átlátható: a pénz ára és a bankpiaci kamatszintek alakulásának egyik iránytűje, amelyet a Thomson Reuters platformján és a BNR honlapján is közzétesznek, világosan meghatározott módon, a hazai és nemzetközi pénzügyi intézmények, illetve a hatóságok által követve. A ROBOR-t a BNR naponta jelenti a honlapján.

Ha a ROBOR emelkedik, az jelzi, hogy a végső ügyfeleknek kínált kamatok (betétek és hitelek esetén) is emelkednek, ha pedig a ROBOR csökken, az a kamatok csökkenésére utal.

Fel, le, fel, le….

Idővel voltak olyan időszakok, amikor a ROBOR csökkent, és voltak, amikor emelkedett.

Az alábbi grafikonon a ROBOR, az infláció és a bankszektor saját tőke arányos megtérülésének (Return on Equity, ROE) elmúlt 10 éves alakulása látható:

Források: BNR, INS

Például az elmúlt 10 évben a 3 hónapos ROBOR legmagasabb értéke 2009. március hónapban volt, amikor 18,3%-os rátát jegyeztek. A minimum 2016. márciusban volt, 0,8%-os rátával. Ezek a példák azt mutatják, hogy a ROBOR élő kamatláb, amely folyamatosan mozog. Interaktív grafikon az alábbi címen érhető el: https://www.curs-valutar-bnr.ro/robor.

Gyakorlatilag a ROBOR az aktuális gazdasági feltételek, az infláció és a bankpiacon rendelkezésre álló pénz mennyisége szerint ingadozik. A bankoknak nincs érdekük a ROBOR befolyásolása, éppen azért, mert az a hitelek és a betétek költségét egyaránt tükrözi. Vagyis ha a ROBOR nő, nő a bank bevétele is, de a költségei is, mert drágábban finanszírozza magát a pénzpiacokon vagy az ügyfelektől bevont betéteken keresztül.

Miért a ROBOR-hoz kötöttek a hitelkamatok?

Egyszerű: a Román Állam döntése volt, amely 2010-ben az 50-es számú sürgősségi kormányrendelettel (OUG 50) szabályozta a hitelezés feltételeit. Eszerint hiteleket vagy fix kamattal, vagy egy referenciaindexhez kötött változó kamattal lehet nyújtani. Azért esett a választás erre a referenciaindexre (ROBOR), mert ez nemzetközileg is bevett gyakorlat, ráadásul az index megállapítása átlátható. A rendelet célja az volt, hogy megvédje a lakosságot a bankok egyoldalú döntéseiből fakadó esetleges kamatemelésektől.

Így jelenleg (a jogszabályi kötelezettség alapján) a változó kamatozású, lej alapú hitelszerződések kamatát a ROBOR és a bank fix marzsának összege adja. Ebből következően a bank számára a ROBOR a „nyersanyag” költsége, a marzs pedig az a fedezet, amelyből a költségeket (bérleti díjak, fogyóeszközök, ATM-ek, szoftverek, bérek stb.) és esetleg a nyereséget finanszírozza.

Egyébként, ahogy a fenti grafikonon is látható, 2008-2018 között nem állapítható meg közvetlen arányosság a bankok saját tőke arányos megtérülése és a ROBOR szintje között.

Mert a bankszektor eredményessége számos, a bevételeket és a kiadásokat egyaránt befolyásoló tényezőtől függ, többek között a hitelezés dinamikájától, a nemteljesítő hitelek arányától, a digitalizációba irányuló beruházásoktól stb.

Tudja-e valaki, merre tart a ROBOR?

A BT és általában a bankok a legjobb közgazdászokkal és elemzőkkel dolgoznak, de senki sem tudja pontosan megjósolni, hogy egy átlagos kamatláb (ROBOR vagy EURIBOR) egy adott időpontban milyen szintet ér el, mert azt számos, nehezen előre jelezhető, mérhető vagy befolyásolható tényező alakítja. Az állam gazdasági beavatkozásai, illetve a gazdaság- és fiskális politika döntései is alapvetően hatnak a ROBOR alakulására, az infláció és a külső folyamatok mellett.

Igyekeztünk röviden és közérthetően elmagyarázni, de a téma természetesen szerteágazó – ha bármilyen kérdésed van, írj nekünk üzenetet a kapcsolati oldalunkon.