Január 1-jén volt tíz éve, hogy Románia csatlakozott az Európai Unióhoz. Visszatekintve azt mondhatjuk, hogy 1989 óta ez volt a legfontosabb esemény, makrofinanciális, fejlődési, politikai és társadalmi szempontból egyaránt.

Románia gazdasága már az előkészítő (csatlakozás előtti) szakaszban is erőteljesen érzékelte a folyamat pozitív hatásait, amikor a strukturális reformok sorát hajtották végre (az uniós tagság előfeltételeiként).

Az EU felé vezető útiterv megvalósítása javította Románia külső hitelességét és országimázsát, ami kedvezően hatott a külföldi befektetésekre (volumenük 2003-ban mintegy 2 milliárd EUR-ról 2004-ben és 2005-ben 5 milliárd EUR-ra, 2006-ban 8 milliárd EUR fölé, 2007-ben 7 milliárd EUR-ra, 2008-ban pedig 9 milliárd EUR-ra nőtt).

A külföldi tőke beáramlása új lendületet adott a hazai gazdaság potenciáljának (a potenciális GDP növekedése a Csatlakozási Szerződés aláírásának évében, 2005-ben érte el történelmi csúcsát, 4,5%-ot éves alapon).

Nominális értelemben Románia GDP-je 2001 és 2006 között megduplázódott, 2001 és 2008 között pedig megháromszorozódott. 2016-ban a GDP meghaladta a 165 milliárd EUR-t, ami 40 milliárd EUR-ral magasabb a 2007-es szintnél, és 68%-kal múlja felül a 2006-os szintet.

Reál értelemben az európai gazdasági integráció folyamata katalizátorként hatott az európai átlaghoz való felzárkózásra. Ahogyan az alábbi ábra is mutatja, az egy főre jutó GDP alakulásának elemzése (a felzárkózás barométere) azt jelzi, hogy Románia a közép- és kelet-európai országok között az európai gazdasági felzárkózás éllovasa volt. Ez a mutató az elmúlt két évtizedben több mint 90%-kal nőtt, amit döntően az EU-csatlakozás hajtott.

Másfelől, az EU-tagság első évtizedének gazdasági mérlegét készítve a kedvezőtlen következményeket is meg kell említenünk.

Így a gazdaságilag aktív népesség több mint 7%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, és 14%-kal az elmúlt 15 évben (beleértve a csatlakozás előtti időszakot is).

Emellett az államadósság GDP-arányos szintje a román EU-tagság első évtizedében megháromszorozódott (2006-ban 12%-ról 2016-ra mintegy 39%-ra). 

Ugyanakkor a teljes külső adósság állománya is erőteljesen nőtt: 2004-ben 21,5 milliárd EUR-ról 2005-re 30,9 milliárd EUR-ra, 2006-ra 41,2 milliárd EUR-ra, 2012-re 99 milliárd EUR-ra, 2016-ban pedig megközelítőleg 92 milliárd EUR-ra.

Végül hangsúlyozzuk, hogy a hazai gazdaság teljesítményét az elmúlt 10 évben erősen befolyásolta egyrészt az európai pálya, másrészt a nagy recesszió hatása (az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális pénzügyi-gazdasági válsága).

A válság korrigálta azt az irracionális várakozást, hogy az EU-tagság minden körülmények között, csekély költségek mellett „tejjel-mézzel folyó Kánaánt” jelent.

2017 elején elmondhatjuk, hogy Románia levonta a tanulságokat az első uniós évtized megpróbáltatásaiból. A háztartások és a vállalatok óvatossága, az EU-ba irányuló export erőteljes bővülése, valamint a külső finanszírozástól való függés csökkenése jobb gazdasági teljesítmény alapját teremti meg Romániában az EU-tagság második évtizedében. Ugyanakkor a makrofinanciális stabilitást kiegyensúlyozott gazdaságpolitikai mixszel fenn kell tartani.