Horia Ciorcilă, a BT Igazgatóságának elnöke a Piața Financiară:

Hogyan látja a román vállalkozói környezetet a bankrendszer vezető szereplője, a Banca Transilvania? Mit érdemes kiemelni?

Mi reziliensnek, alkalmazkodónak és kitartónak látjuk, tekintettel arra, hogy Romániában alig valamivel több mint 30 éve működik piacgazdaság, és a vállalkozói kultúra más országokhoz képest még érési fázisban van. A nagy ugrást természetesen az Európai Unióhoz való csatlakozás hozta: szabad piacokkal, finanszírozással, amelyek hozzájárultak az ország fejlődéséhez, és közvetlen hozzáféréssel az üzleti modellekhez.

Mivel a vállalkozás a gazdasági növekedés motorja, közvetlenül járul hozzá jólétünkhöz, a GDP‑hez és a munkahelyteremtéshez, bankként fókuszban tartjuk. Örömmel támogatunk több mint 400 000 vállalkozást – a start‑upoktól és a kkv‑któl a nagyvállalatokig.

Romániában van még formálandó szemlélet: az üzletben, mint mindenben, kudarcok is vannak, és sajnos sokan az üzleti életben úgy vélik, ezek akadályt jelentenek a jövőbeli kezdeményezések előtt. Ez részben abból is fakad, hogy a vállalkozók az elmúlt 30 évben az ország átalakulása közben kemény üzleti körülmények között dolgoztak. Nyugaton – nem is beszélve Amerikáról –, ahol a gazdaságok (jóval) stabilabbak voltak és más a háttér, a kudarcokat tanulási lehetőségnek tekintik, ezért nem álltak meg az első akadályoknál. Sok cég történetét nézve látszik, hogy voltak kihívások, sőt sorsdöntő pillanatok is. Fontos tudni továbblépni – nem csak azt, mikor kell megállni.

Ha már a szemléletről beszélünk, érdekes figyelni arra is, hogyan látják a románok a vállalkozást, mert ebből derülnek ki az elvárások. És azt is, hogyan alakulnak ezek a percepciók. Láttam különféle tanulmányokat, amelyekből kiderült: egyesek ismertség miatt akarnak vállalkozni, mások azért, hogy saját maguk főnökei legyenek, megint mások azért, hogy változtassanak valamin. Az ismertség nehéz lehet, különösen, ha nincs tapasztalat, és tudni kell kezelni; saját főnöknek – és egyben beosztottnak – lenni pedig újabb kihívásokat hoz. Az viszont, hogy az emberek változtatni akarnak a világon, örömmel tölt el és bizakodóvá tesz.

Többet kellene tanulnunk a külföldiektől, vállalkozói kultúrájukból és tapasztalataikból. Tanulhatunk arról, hogyan terjeszkedjünk más piacokon, a vállalkozói professzionalizálódásról, és arról is, hogyan ápoljuk azt a büszkeséget, hogy az emberek életének részévé váló márkákat építünk. Örömmel látom a fiatal vállalkozókat, akik innoválnak, és technológiára épülő, új üzleti modelleket hoznak létre, akik gyors növekedésre törekednek vállalkozásuk nemzetközi perspektíváján keresztül – a technológiai fejlődés és az új gazdasági modellek által lehetővé téve. Továbbá tanulhatunk a külföldiektől a család és az üzlet kapcsolatáról: láthatjuk, mások miként csinálták előttünk – hogyan és miként vonták be az új generációkat az üzlet irányításába, hogyan biztosítják a folytonosságot, hogyan oltják beléjük a vállalkozói szellemet, hogyan válik a család csapattá. Vagy miért ne gondolhatnánk egy family office‑ra a családi vagyon és befektetések kezelésére.

Már két évtizede vezeti az Igazgatóság elnökeként Románia legnagyobb bankját. Mik voltak e két évtized legfontosabb kihívásai?

Sok kihívás volt ezekben az években, hiszen ez volt a bank növekedésének legfontosabb szakasza, az út az első helyig a piacon. Gyakorlatilag ez a 20 év a BT történetének több mint fele. Voltak kulcspillanatok, amelyeket megújulásoknak nevezünk, és amelyek nagy változásokat, üzleti ugrásokat vagy a kihívásokhoz, válságokhoz való alkalmazkodást hoztak.

Az első megújulás épp 20 éve kezdődött, amikor a Banca Transilvania pénzügyi csoportként megerősödött, és főként akkor, amikor országos terjeszkedési offenzívát indítottunk. Akkoriban már jelen voltunk az ország különböző részein, de addig főként Erdély volt a fókuszban. Inkább regionális bank voltunk, alig 2% piaci részesedéssel és a 12. helyen. 45 fiókból öt év alatt több mint 500 lett. Ez a stratégia – az ügyfélszerzés –, valamint az, hogy 2008‑ban a nemzetközi pénzügyi válság kihívásaihoz igazítottuk üzleti modellünket, a romániai bankok top 10‑ébe emelt. Öt év alatt tizenkétszeresére nőttünk: az eszközállomány 250 millió euróról 2007‑re 3,8‑ra, 2008‑ra pedig 4,3‑ra.

A 2008‑as válság súlyosságában egyedülálló pillanat volt, és akkor ért minket, amikor jóval kisebbek és sérülékenyebbek voltunk. Kétségtelen, a nehéz évek, amelyek ezt követték, minden vállalat történetéhez hozzátartoznak. BT számára is sokk volt, de a túlélés kérdése nem merült fel. Volt egy konzervatív, nyereséges növekedési szakaszunk. Nem törekedtünk arra, hogy veszteséget vállalva növeljük a piaci részesedést. Aztán alkalmazkodnunk kellett, és ezt nagyon gyorsan megtettük. Ahogy sokan mások, mi sem láttuk előre a válságot. A banknál 2008‑ban a lehető legjobb évünk volt, majd 2009‑ben jöttek azok az évek, amelyeket Önök is ismernek. Csak akkor kezdtük látni a valóságot. Mert mindenki kénytelen volt meghúzni egy vonalat. Ezeket a meghúzott vonalakat mindenütt látni kezdtük. Ez volt az igazság pillanata. És rájössz, hogy addig nagyrészt hamis volt, ami történt. Új valóság jelent meg. 2009 folyamán új növekedési ciklus indult, amelyben arra törekedtünk, hogy sokkal közelebb kerüljünk az ügyfelekhez, és azokhoz is, akik még nem ügyfeleink, tekintettel arra az általános kontextusra, amelyben érthető módon a nagy csoportok hátrébb léptek Romániában. Ez Románia egyik nagy problémája is: minél több szereplőre lenne szükség. BT azonban nyertese volt annak az időszaknak, piaci részesedésünk nőtt: 2008‑ban 5%, 2009‑ben 5,8% és 2010‑ben 6,3%.

Emellett minden bankakvizíció megújulás volt a BT számára. Az első, a Volksbank România 2015‑ben, felkészített a későbbi akvizíciókra, integrációkra és fúziókra: a Bancpostra, az Idea::Bankra és a bankolást kiegészítő tevékenységű vállalatokra.

Aztán – ahogy minden vállalat esetében – a pandémia is az üzletmenetünkhez való alkalmazkodást hozott, egy újabb megújulást, amelynek köszönhetően lehetőséggé tudtuk fordítani. A 2020‑as tevékenységnövekedés megerősítette a BT szerepét az azt követő évben a gazdaság újraindításának fő pilléreként, és örülünk, hogy hozzájárulhattunk a társadalmi oldalhoz és a hazai vállalatok támogatásához is. Majd az ukrajnai háború mindenki számára, így számunkra is nagy sokkot okozott.

BT 2018 óta tartó első helyezése a bankok rangsorában önmagában megújulásnak számít, mert a pozíció sok felelősséggel jár: a román gazdaság legnagyobb finanszírozója vagyunk, csaknem 4 millió ügyfelünk van, az egyik legnagyobb munkáltatók közé tartozunk, fizetési központként működünk, és ökoszisztémánk a bankolás és a technológia együttese.

Ezek olyan pillanatok voltak, amikor újra kellett indítanunk és meg kellett újítanunk magunkat, hogy válaszoljunk az egészen új valóságokra, amelyekkel szembesültünk. Mindegyik hozzájárult ahhoz, hogy 20 év alatt a bank óriásit változzon: az eszközök 146‑szorosára, a nettó hitelportfólió 132‑szeresére, az ügyfélbetétek pedig 171‑szeresére nőttek.

A Banca Transilvania lépésről lépésre építkezve nőtt fel: ha visszanézünk az időben, mivel járult hozzá mindegyik felvásárolt banki entitás ahhoz, hogy a rendszerszintű banki építmény vezetője lett?

A BT eddig három bankot vásárolt meg: a Volksbank România‑t, a Bancpostot és az Idea::Bankot, de az évek során a bankolást kiegészítő tevékenységű vállalatok felé is nyitottunk, mint a lízing vagy a fogyasztás finanszírozása – ERB Retail Services, ERB Leasing, Idea::Leasing, illetve legújabban a Țiriac Leasing.

A Volksbank România és a Bancpost felvásárlása segített megerősíteni a pozíciónkat a bankszektorban. Gyakorlatilag – a bank organikus növekedésével együtt – a harmadik helyről az elsőre léptünk.

Az akvizíciókkal költségoptimalizálási és bevételnövelési szinergiákat értünk el, lehetővé tették, hogy a tőkefelesleget optimálisan, magas megtérüléssel helyezzük ki, és megerősítették a bank erős jelenlétét a termékek és szolgáltatások sokcsatornás terjesztésén keresztül.

A felvásárlások nem önmagukért történnek, mert az M&A‑piacon az 1 + 1 nem feltétlenül 2: a folyamat hosszú, az integrációk költségesek és a felvásárló cég üzletével párhuzamosan kell haladniuk, egyes eredmények pedig csak évek múlva látszanak.

A Volksbank România esetében eszköztranzakcióról volt szó, a Bancpostnál komplementaritást kerestünk: piaci részesedést – ha úgy tetszik, ügyfeleket – vásároltunk. Az Idea::Bank egészen más, mert a BT digitális transzformációjának felgyorsítását szolgálja. Gyakorlatilag az Idea alapjaira építjük az első, Romániában készülő digitális bankot, külön a Banca Transilvaniától, de a BT Csoport részeként.

Bár jelenleg nincs akvizíciós tárgyalásunk, a felvásárlások továbbra is szerepelnek a tervünkben. Ugyanazzal a konszolidációs megközelítéssel dolgozunk, de hatékony, nagy portfóliókat keresünk. A bank amúgy is növekszik – gyakorlatilag félévről félévre annyit, mint egy kisebb bank.

Hogyan ötvözik a technológiát az emberi erővel? Ön szerint milyen lesz a bankolás jövője ebből a szempontból?

Az emberi kapcsolatok és a technológia egymás nélkül nem működnek. Ebben a komplementaritásban hiszünk, univerzális, inkluzív bankként, mindenki számára elérhető termékekkel és szolgáltatásokkal, csaknem 4 millió ügyféllel. A távoli banki megoldások mellett emberközpontú bankolást kínálunk fiókhálózatunk és call centeres kollégáink révén. A digitalizáció felé vezető lépéseket a fiókjainkon keresztül is megtettük: mindegyikben van önkiszolgáló bankolásra alkalmas berendezés, megtartjuk a Digital Hour‑t, és 50 fiók, a Dialog fiókok, kizárólag tanácsadásra szolgál.

Egyrészt az emberek szívesen intézik a banki ügyeiket bárhonnan és bármikor, nem szeretnének egy intézmény nyitva tartásától függni. Ez természetes: a technológia egyre jelenlévőbb az életünkben, és minden a mobiltelefon körül forog. Így jutottunk el oda, hogy a BT‑ügyfelek több mint 80%‑a digitalizált, vagyis legalább egy távoli bankolási alkalmazást használ. Másrészt mindig vannak ügyfelek, akik tanácsot, személyes találkozót igényelnek, hogy megoldásokat kapjanak. Munkatársaink 60%‑a a hálózatban dolgozik, az ügyfelek rendelkezésére állva.

A bankolás jövőjét úgy látom, hogy a bankok technológiai vállalatokká alakulnak, és a digitalizált ügyfelek száma jóval nagyobb lesz. Továbbá a szolgáltatások megnyílnak a bankrendszeren túlra is, harmadik felek szolgáltatásait közvetítve API‑kon keresztül. Már most hozzá kell járulnunk bankként ehhez az átalakító erőhöz, a digitalizációhoz – hogy jólétet, pénzügyi edukációt és inklúziót biztosítson.