Ömer Tetik, a Banca Transilvania vezérigazgatója interjút adott a Financial Intelligence számára, az „Pénzügyi oktatás – a legjobb befektetés önmagadba” című, a Banca Transilvaniával közösen megvalósított szerkesztőségi projekt keretében. Az interjú teljes szövege alább olvasható:

A Banca Transilvania évek óta aktív a pénzügyi oktatási programokban. Miért tartja úgy, hogy a pénzügyi oktatás stratégiai befektetés a társadalom és a bankszektor számára egyaránt? 

A pénzügyi oktatás nem pusztán a pénz megértését jelenti, hanem azt, hogy jobb döntéseket tudjunk hozni az életünkben. Minden jól informált pénzügyi döntés nagyobb önállóságot ad az embereknek, nagyobb bizalmat az vállalkozóknak, és erősebb gazdaságot Romániának.

Az a társadalom, amelynek magasabb a pénzügyi műveltsége, jobb döntéseket hoz a megtakarításról, a hitelezésről, a befektetésekről és a jövő tervezéséről. Ez nemcsak a személyes jólét növekedéséhez járul hozzá, hanem a közösségek erősödéséhez is.

Banki nézőpontból a pénzügyi oktatás tájékozottabb ügyfeleket jelent, akik jobban értik a termékeket, szolgáltatásokat, alkalmazásokat, és felelősebben kezelik erőforrásaikat. A pénzügyi oktatás hatása túlmutat a bankoláson: támogatja a vállalkozói tevékenységet, ösztönzi a befektetéseket, növeli a pénzügyi inklúziót, és ellenállóbb közösségek fejlődéséhez járul hozzá.

Hogyan változott a románok pénzügyi műveltségének szintje az elmúlt évtizedben, és véleménye szerint melyek a legnagyobb, még előttünk álló kihívások? 

Románia az elmúlt tíz évben nagyot lépett előre. Nagyobb érdeklődést látunk a befektetési megoldások iránt, és ezek fejlődésével együtt a digitális pénzügyi megoldások iránt is. Egyre többen teszik fel a kérdést, hogyan kezeljék jobban a pénzüket, hogyan képezzenek pénzügyi tartalékot, vagy hogyan hasznosítsák és diverzifikálják a megtakarításaikat. Ez szemléletváltást jelez, és a tartós változásokat a szemléletváltás hozza.

A kihívások ugyanakkor továbbra is jelentősek. Nem elég, ha hozzáférünk az információhoz; fontos, hogy azt egészséges pénzügyi magatartássá és döntésekké alakítsuk. Másik kihívás a pénzügyi világ változásának sebessége. A digitalizáció, az új fizetési megoldások, a befektetések és az információhoz való hozzáférés kivételes lehetőségeket teremtenek, de új kompetenciákat is igényelnek. Ezért mondhatjuk, hogy a pénzügyi oktatás ma már nem előny, hanem készség: nem az számít, hány pénzügyi fogalmat ismerünk, hanem az, mennyire vagyunk felkészültek jó döntéseket hozni. Így nemcsak egy prosperálóbb, hanem egy magabiztosabb, optimistább társadalmat is építünk.

Miként ösztönözhető a megtakarítási kultúra és a hosszú távú befektetések térnyerése egy olyan társadalomban, ahol a azonnali fogyasztást gyakran bátorítják? 

Egyensúlyt kell teremteni. Az embereknek szükségük van arra, hogy ma is élvezzék a munkájuk gyümölcsét, de közben a holnap biztonságát is megépítsék. A megtakarítási kultúra a pénzügyi oktatással kezdődik, majd konkrét példákkal és egyszerűen elérhető megoldásokkal folytatódik. Minél hozzáférhetőbbé, érthetőbbé és a mindennapokba jobban beágyazottá válnak a megtakarítások és befektetések, annál többen alakítják ki ezeket, mint szokást.

Érdemes megváltoztatni a megtakarításról alkotott nézőpontot: a megtakarítás nem az élet elhalasztását jelenti, hanem nagyobb választási szabadságot teremt a következő időszakokra. A befektetések pedig eszközt adnak ahhoz, hogy mindenki részt vegyen a saját – és a család, a közösség, a társadalom – gyarapodásában.

A tőkét felhalmozó társadalmak többet képesek befektetni, többet képesek innoválni és gyorsabban növekednek. A fogyasztás segít megélni a jelent, a megtakarítás és a befektetés pedig a jövőt építi. Az erős gazdaságok mindkettőt jól tudják csinálni.

Melyek a leggyakoribb pénzügyi hibák, amelyeket a pályájuk elején járó vállalkozóknál lát, és hogyan előzhetők meg ezek pénzügyi oktatással?

A kezdő vállalkozók általában bátrak és energikusak. Ami olykor hiányzik, az a tapasztalat, amely egy jó ötletet fenntartható vállalkozássá alakít. Az egyik leggyakoribb hiba a kizárólag a növekedésre – lehetőleg nagyon gyors növekedésre – való fókuszálás, és túl kevés figyelem az ellenállóképességre. Vannak, akik minden erőforrásukat a fejlesztésbe fektetik, anélkül, hogy gondolnának pénzügyi tartalékra a nehezebb időszakokra. Az üzletben pedig a likviditás legalább olyan fontos, mint a nyereségesség.

Másik kihívás a hosszú távú pénzügyi tervezés hiánya. A vállalkozók kiválóan ismerik a termékeiket, a kínálatot, a piacot és az ügyfeleket, ám néha alábecsülik a cash flow, a költségstruktúra és a finanszírozási források diverzifikálásának jelentőségét. Sokszor egy vállalkozás sikere nem annyira az ötlet minőségén múlik, hanem azon, hogy a növekedési és ingadozó időszakokban mennyire tudják jól kezelni a pénzügyi erőforrásokat. Kétségtelen, egy jó ötlet elindít egy vállalkozást, de a pénzügyi fegyelem az, ami segít kitartani és növekedni.

Mi a szerepe a bankok, a hatóságok, az oktatási szféra és a vállalati szektor közötti együttműködésnek Romániában a pénzügyi műveltség szintjének emelésében? 

A pénzügyi oktatást nem tudja egyetlen intézmény vagy cég felépíteni. Közös erőfeszítés, és valódi előrelépés akkor történik, amikor a bankok, a hatóságok, az oktatási szféra és más vállalatok együtt vállalják a felelősséget azért, hogy felkészítsék az embereket jobb pénzügyi döntésekre.

A bankok gyakorlati szakértelemmel és közvetlen kapcsolattal rendelkeznek több millió ügyfélhez, a hatóságok képesek meghatározni és elfogadni a szükséges keretrendszereket és nemzeti stratégiákat, az iskolák és egyetemek hosszú távon készségeket formálnak, míg a vállalati szektor erőforrásokkal és a munkavállalóknak, illetve közösségeknek szóló programokkal járul hozzá. Mindegyik elem fontos, de az igazi hatás az együttműködésből születik.

Mit üzen azoknak a fiataloknak, akik ma kezdik meg szakmai és pénzügyi pályájukat, és egészséges pénzügyi döntésekre alapozott jövőt szeretnének építeni?

A pénzügyi oktatás az egyik legértékesebb befektetés, amelyet önmagukba fektethetnek. A karrier első éveiben a különbséget nem feltétlenül az jelenti, hogy mennyit keresel, hanem az, mennyire jól tudod kezelni azt, amit keresel. A pénzügyi szokások, amelyeket gyerekkorban, illetve 20- vagy 30 évesen kialakítasz, a következő években is befolyásolják a véleményeket és a szabadságodat.

A fiataloknak ma több információhoz, eszközhöz és lehetőséghez van hozzáférésük, mint bármely korábbi generációnak. Ugyanakkor nagyon nagy – véleményem szerint túl nagy – mennyiségű pénzügyi döntésnek vannak kitéve, a bankkártya kiválasztásától a hiteleken és befektetéseken át egészen a nyugdíjmegtakarítás megtervezéséig. Bátorítom őket, hogy legyenek kíváncsiak, keressenek információkat, kérdezzenek, tanuljanak folyamatosan, és ne hozzanak döntést anélkül, hogy értenék a hosszú távú következményeket.

Másik tanácsom, hogy legyenek türelmesek: manapság a gyors eredményeket népszerűsítik, de a pénzügyi jólét felépítése időt igényel, és fegyelmet, megtakarítást, befektetést, valamint következetes döntéseket kíván. Emellett azt javaslom, hogy a saját készségeikbe is fektessenek.