Sorin Ignat, a Banca Transilvania Agribusiness igazgatója a ZF Agropower című műsor vendége volt, ahol a román mezőgazdaság potenciáljáról, a 2025-ös agrárév mérlegéről és az idei kilátásokról beszélt. A teljes interjú itt nézhető meg, alább pedig néhány idézet olvasható:

A romániai mezőgazdaságról

• A romániai mezőgazdaság számottevően fejlődött. Kár lenne nem elismerni azoknak a gazdáknak az érdemeit, akik tapasztalatot és tőkét halmoztak fel, és beruházásokat hajtottak végre a gazdaságaikban, amelyek technológiai színvonal és termelékenység tekintetében sokszor meghaladják a nyugati teljesítményt.
  
  
• Európa peremén, elsősorban nyersanyagpiacon vagyunk; versenytársaink nem feltétlenül a nyugati országok, inkább a Fekete-tenger térségének országai, ahol a gabona- és az élőállat-exportban versenyzünk. A fő kihívás az, hogy megtaláljuk piacainkat és az identitásunkat, hogy versenyképesek legyünk a többiekkel.
  
  
• A bankok finanszírozták a mezőgazdaságot. Évről évre jelentős a hitelállomány növekedése, 2023-ban, 2024-ben és különösen 2025-ben is.
  
  
• Románia potenciálja magasabb, mint a szomszédos országoké. Magyarország számára a piacra jutás nem ennyire egyszerű, erősen kötődik a nyugati piachoz, Bulgáriában pedig feltehetően kisebb a szántóföldi kultúrák területe, mint nálunk.
  
  

Beruházások, finanszírozás és a gazdák növekedési lehetőségei

• Az állattenyésztés a növénytermesztést követő első lépcső a hozzáadott érték felé, és fontos, hogy a befektetők ezt követően lépjenek tovább a nyersanyagpiacról a feldolgozás irányába, és jelenjenek meg az élelmiszerpiacon. Sok ügyfelünk teszi meg a lépést a nagyobb hozzáadott érték irányába: a növénytermesztés után az állattenyésztés felé, majd ezt követően a feldolgozás felé.
  
  
• Továbbra is finanszírozzuk a teljesítményt, azokat az ügyfeleket, akik közép- és hosszú távú tervekkel rendelkeznek a tervezett beruházásokra: a mezőgazdasági földvásárlástól az öntözőrendszerek építésén, a gazdaságok fejlesztésén át más ágazatokba történő terjeszkedésig. A Banca Transilvania teljes mértékben nyitott arra, hogy 2026-ban finanszírozható, fenntartható projekteket találjon.
  
  
• A Banca Transilvania a baromfiágazat első számú finanszírozója. Nagy figyelemmel kísérjük a gazdák növekedési lehetőségeit, és támogatjuk a projektjeiket. Legyen szó kapacitásbővítő beruházásokról, a termékpaletta bővítéséről vagy az állattenyésztés számára kedvező pillanatban induló start-upokról, a lényeg, hogy a projektek fenntarthatóak és nyereségesek legyenek, és a befektetők által felvázolt forgatókönyvek összhangban legyenek a piaci folyamatokkal.
  
  
• Megvan az a kiváltságunk, hogy a tengerparttól Pecicáig, Darabaniig és Giurgiuig látjuk a beruházásokat, és rengeteg biztató fejleményt tapasztalunk.
  
  

A 2025-ös agrárév mérlege és az idei kilátások

• A 2025-ös agrárévben kevesebb kukoricáról beszéltünk. A mennyiség erősen függ a célkitűzésektől. Ha a cél a nagy kukoricatermés, az éghajlat szempontjából valószínűleg gondot jelentene, de nem ez kellene legyen a cél. Olyan kultúrákat kellene termelni, amelyek a jelenlegi időjárási viszonyok mellett is nyereségesek.
  
  
• A meteoklimatikus tényezők mellett a piaci feltételeket is mérlegelnünk kell, mert amikor nagy a termés, csökken az ár, és nem sikerül biztosítani a kívánt — vagy a vállalkozás továbbviteléhez szükséges — jövedelmezőséget.
  
  
• Az év kezdetén elmondhattuk, hogy 2017 óta nem volt olyan őszünk és telünk, amikor ennyi eső és hó esett. Vagyis ha csak a vízkomponenst nézzük, jó agrárévnek ígérkezik. Meg kell várnunk azonban a további alakulást, mi történik az aratásig, mert az elvárások mindig magasak. A valóság viszont korrekciókat hozhat, ahogy ezt tavaly a napraforgó és a kukorica esetében is láttuk. Ha júliusban beszéltünk volna, a kezdeti optimizmus a csúcson volt. A valóság másképp alakult.
  
  

Az exportok alakulása és az agroélelmiszer-ipari deficit csökkentése

• Nőttek az agroélelmiszer-ipari exportok. Kezdetben ezt a külföldön élő románok biztosította piacnak tulajdonítottuk, akik keresik az otthoni ízeket. Az utóbbi időben azonban egyre inkább látszik az olyan piacokra irányuló export, amelyeknek nincs kötődésük Romániához, illetve ahol nincsenek számottevő román közösségek. Ez azt mutatja, hogy van nyitottság a vásárlásra, ami a technológiai beruházásoknak és az élelmiszeriparba irányuló befektetések nyomán megjelenő minőségi termékeknek köszönhető.
  
  
• Az agroélelmiszer-ipari deficit csökkentése történhet az importok visszaesése, illetve az export bővülése révén. Nagyon sok múlik a fogyasztás alakulásán. A fogyasztásra vonatkozó előrejelzések visszafogottak vagy óvatosan optimisták, ami mérsékelheti bizonyos importkategóriákat. Az exportkereslet viszont várhatóan erős marad a baromfihús kategóriában.