A „Románia hazai tőkéje – érés és regionális erővé válás” konferencián, amelyet szeptemberben a CursDeGuvernare.ro szervezett, a piacgazdaság 30 évéről esett szó, amely alatt a hazai tőke fejlődött, és három irányra összpontosít: a beruházások diverzifikálására, a magas hozzáadott értékre és a nemzetköziesedésre.

Emellett hangsúlyozták, hogy most különösen kedvező a pillanat e három irány felgyorsítására, tekintettel Európa reindustrializációjára, Moldova és különösen Ukrajna EU‑csatlakozási tárgyalásainak előrehaladására, valamint az EU keleti szárnyának – gazdasági értelemben is – megerősítésére. Mindez jó alkalom Románia hazai tőkéje számára, hogy megmutassa a potenciálját.

A Banca Transilvania Csoportot Bogdan Pleșuvescu, vezérigazgató‑helyettes képviselte, aki a gazdasági, társadalmi és politikai környezetre tekintettel a befektetési lehetőségekről és a hazai tőke finanszírozásáról az alábbi üzeneteket fogalmazta meg: 

• Románia és vállalkozói számára most kedvező időszak az, hogy beruházzanak, és az expanziós politikát a formálódó háromszög felé hangolják: Románia – Moldova – Ukrajna.
  
  
• Ez a román politikusok számára is lehetőség. A Garanciaalap jelentős mértékben támogathatná azokat a beruházásokat, amelyeket román cégek végezhetnek Ukrajna újjáépítésében, illetve Moldovában az EU‑csatlakozás előtti programok keretében.
  
  
• Megvan a know‑how és a tapasztalat: másoktól tanultuk meg, mit jelent az EU‑csatlakozás előtti időszak; itt az idő, hogy mi is tanítsunk másokat partnerségben, olyan programokon keresztül, amelyek kormányzati támogatást kaphatnak külföldi beruházásokhoz.
  
  
• A nemzetköziesedés szempontjából saját tapasztalatból beszélek: részt vettem BT határon átnyúló felvásárlásaiban – a többségi részesedés megszerzésében a Moldovai Köztársaságban működő Victoriabankban, amelynek tevékenységét 2018–2023 között koordináltam; a BCR Chișinău ügyletben a Victoriabank közvetítésével; valamint a BT olaszországi, római terjeszkedésében.
  
  
• A mostani generációk előtt adott a lehetőség, hogy az idegen tőkebefektetések révén Romániában felhalmozott know‑how‑t – a tréningprogramokat, a vállalati leadership fejlesztését – úgy irányítsák, hogy a román vállalkozások a határokon túlra is terjeszkedhessenek, ahogyan azt a lengyel, cseh és magyar cégek sikeresen tették.
  
  
• Lehetőségek tekintetében gyakran hallani, hogy Moldova nem számít regionális expanziónak. A valóságban más a helyzet: Moldova még nem EU‑tag, de sajátosságai és lehetőségei vannak a romániai vállalkozások számára. Fontos megérteni: bár azt mondják, hogy a vonat nem sokszor áll meg, Románia és vállalkozói számára most kedvező az idő a beruházásra és az expanziós politika összehangolására a formálódó háromszög felé: Románia – Moldovai Köztársaság – Ukrajna.
  
  
• A nyelvi közelség, a kulturális hasonlóság, és az, hogy mi már végigmentünk azon a perióduson, amelyen Moldova most halad át, nagy segítség lehet a romániai befektetőknek, ha az adott térségben szeretnék bővíteni tevékenységüket.
  
  
• Miért mondom, hogy az Ellengarancia Alap jó eszköz lehet? Mert ha külföldön fektetsz be, célszerű hozzáférni a finanszírozáshoz mind a saját országodban, mind azon országban, ahol beruházol, márpedig a BT mind Romániában, mind a Moldovai Köztársaságban biztosít ilyen platformát. Tudom, hogy a Moldovai Köztársaságban működő Román Befektetők Egyesülete és a Repatriot, amely az Önök partnere, jelentős erőfeszítéseket tesz azért, hogy egy asztalhoz ültessék azokat a román befektetőket, akik Moldovában szeretnének terjeszkedni.
  
  
• Másik sajátosság: a nagykövetségek, konzulátusok és azok a látogatások, ahol Romániának stratégiai érdeke van. Fontos megérteni, hogy hivatalos minőségben tett külföldi látogatáskor kötelező lenne legalább egy, az adott országban jelen lévő román befektetővel találkozni. Számos, Moldovába látogató külföldi személyiség programjánál láttam, hogy figyeltek arra: ha valaki Chișinăuba érkezik, meglátogasson egy, az országukból származó befektető által végrehajtott beruházást. Ugyanezt kellene tenni a román politikusoknak is, függetlenül attól, mely párthoz tartoznak. Ez erős jelzés, amely megmutatja a külföldön végrehajtott beruházások jelentőségét – ha már expanzióról beszélünk.
  
  
• A hazai tőke vagy a román vállalkozó külső terjeszkedésének finanszírozására vonatkozóan három, mindenütt érvényes tényező fontos: hozzáférés a know‑how‑hoz és a finanszírozáshoz, valamint gazdasági és fiskális kiszámíthatóság.
  
  
• A know‑how‑hoz való hozzáférés kulcskérdés: nem lehet egyik napról a másikra eldönteni, hogy „rendben, beruházok”. Stratégiára, tervre és termékre van szükség; helyi bajnoknak kell lenni. Múlttal, eljárásrenddel, vállalatirányítási keretekkel kell rendelkezni, hogy ezeket a dolgokat a határokon kívüli környezetben is reprodukálni lehessen.
  
  
• A BT‑nél az elmúlt két évben azt látjuk, hogy a vállalatok körében legkeresettebbek a forgóeszköz‑finanszírozásra dedikált termékek. Ez önmagában kedvező, de a cégeknek 3–5–10 évre szóló stratégiai terveket kellene készíteniük, és ezek a tervek beruházásokat igényelnek.
  
  
• Trendekről beszéltünk: stratégiai gondolkodásra és beruházásokra van szükség a termelékenység és versenyképesség növeléséhez. Ha ezt nem tesszük meg, lemaradunk, és amikor eljön a konszolidáció ideje, minket fognak felvásárolni, nem mi szerezzük meg a versenytársakat. Fontos, hogy igénybe vegyük a finanszírozási kereteket, különösen a beruházási programok területén.
  
  
• Az induló vállalkozások és a KKV‑k támogatására szolgáló kormányzati programok kiválóak; a BT által nyújtott hitelezésnek hozzávetőleg egyharmada ezen programokon keresztül valósul meg. Nagy segítséget jelentenek a fiatal vállalkozóknak, de szükség van az inkluzív szemléletet erősítő oktatásra is, hogy a kisvállalkozások hozzászokjanak: a tevékenység skálázhatóvá váljon.
  
  
• Alternatív megoldásként szóba jöhetnek crowdfunding‑platformok, private equity és venture capital. Itt van a gond: nem az a probléma, hogy nincs termék Romániában – vannak cégek, amelyek képesek kézzelfogható terméket letenni az asztalra. A probléma az, hogy az üzleti angyalok, a kockázati tőke és a crowdfunding piaca úgy működik, hogy a befektetési alapok jellemzően csak az első körben tudnak vagy vállalnak befektetést román cégbe. A 2–3. körben, amikor tőkebevonásról van szó, már más joghatóságokba – Luxemburgba, Hollandiába, az Egyesült Királyságba – kerül át az ügy, mert ott sokkal megengedőbb a szabályozás, és könnyebb a finanszírozáshoz való hozzáférés. Vannak termékek, elég a Bitdefenderre gondolni, de a világ működésmódja miatt kénytelenek a céget „kivinni”, hogy hozzáférjenek ehhez a finanszírozási típushoz.
  
  
• Továbbra is optimista vagyok, mert a jelenlegi gazdasági kilátások biztatóak a vállalkozói szféra számára, és elegendő szakértelmet halmoztunk fel ahhoz, hogy felkészültek legyünk a jövőre.