Daniela Secară, a BT Capital Partners vezérigazgatója a Financial Intelligence-nek adott interjút az „Pénzügyi edukáció – a legjobb befektetés önmagadba” című szerkesztőségi projekt keretében, amelyet a Banca Transilvania-val közösen valósítottak meg.

A pénzügyi edukációnak szentelt interjúsorozat a pénzügyi rendszer, a tőkepiac és a hatóságok képviselőit, valamint élsportolókat hoz össze, akik megosztják nézőpontjukat arról, milyen szerepe van a felelősségvállalásnak, a fegyelemnek és a hosszú távú tervezésnek a pénzügyi siker és az életben elért teljesítmény szempontjából. A sorozatban Ömer Tetik is interjút adott, a Banca Transilvania vezérigazgatója.

Az alábbiakban olvasható Daniela Secară teljes interjúja.

Az elmúlt években jelentősen nőtt az egyéni befektetők száma a Bukaresti Értéktőzsdén (BVB). Mi áll e tendencia mögött, és mennyire fenntartható?

A BVB-n az egyéni befektetők számának növekedése az elmúlt évek román tőkepiacának egyik legfontosabb fejleménye. Míg néhány éve még viszonylag szűk befektetői közösségről beszéltünk, ma már 325 000 befektetőt látunk.

A fejlődést több tényező támogatja – a digitalizációnak köszönhetően könnyebb hozzáférés a befektetésekhez, a hazai piacon végrehajtott nagyobb tőzsdei bevezetések, a Fidelis államkötvény-kibocsátások –, mindezek új befektetőket vonzottak. A növekedés addig fenntartható, amíg pénzügyi edukáció, átláthatóság és könnyen hozzáférhető befektetési megoldások támasztják alá.

A megnyitott számlák számán túl, hosszú távon a sikert az fogja mérni, hogy a befektetők képesek-e aktívak maradni, következetesen befektetni, és a tőkepiacot személyes jólétük építésének és a gazdaság finanszírozásának eszközeként használni.

Hogyan változott a román befektető profilja az elmúlt években? 

Ahogy a BVB-n látható a befektetők számából, a piac egyre több befektetőt vonzott. A profiljuk nem annyira megváltozott, inkább sokszínűbbé vált: beléptek a piacra hosszú távra befektetők, illetve fiatalok – akik hajlandóbbak bizonyos kockázatok vállalására, például részvényeken keresztül. Ami egyértelművé vált: a befektetések iránti érdeklődés felerősödött, a technológia révén jobb élményt hozott, a költségek csökkentek, és egy heterogén közösség érik és növekszik.

Melyek a leggyakoribb kérdések vagy félelmek azoknál, akik szeretnének a tőzsdén befektetni? 

Mekkora összeggel kezdhetek, fennáll-e a kockázata, hogy elveszítem a pénzem, hogyan válasszam ki a megfelelő befektetést, most megfelelő-e az időzítés? Ezek a tipikus kérdések, és teljesen természetes aggodalmak, mert minden befektetés együtt jár valamennyi bizonytalansággal.

Sokan úgy gondolják, hogy a tőzsdei befektetések bonyolultak vagy nagyon nagy összeget igényelnek. Hogyan lehet ezt a percepciót ellensúlyozni?

Ez egy mítosz, amelyet nap mint nap megcáfolunk. A valóság az, hogy ma a pénzügyi piacokhoz való hozzáférés egyszerűbb, mint valaha, és a befektetést el lehet kezdeni elérhető összegekkel. A bonyolultság érzetét pénzügyi edukációval és konkrét példákkal lehet csökkenteni. Emellett a technológia jelentősen leépítette a „belépési korlátokat” – az alkalmazások gyors hozzáférést adnak információkhoz, befektetési eszközökhöz és sokféle megoldáshoz. A rendszeres befektetés segít abban, hogy ne kelljen nagy összeget elhelyezni a kezdetekkor, és az idő és a kamatos kamat előnyeit kínálja. Minél nagyobb az információhoz és a pénzügyi edukációhoz való hozzáférés, annál inkább változik ez az érzékelés.

Az utóbbi években pozitív változás látszik – egyre többen értik meg, hogy a befektetés nem egy szűk kör privilégiuma, hanem a felelős tervezés természetes része.

Melyek a leggyakoribb hibák a pályakezdő befektetőknél, és milyen tanácsokat adna ezek elkerülésére? 

A leggyakoribb hiba, ha a befektetést a gyors nyereség megszerzésének módjaként látják. A sikeres befektetés idővel épül fel, fegyelemmel, türelemmel és elemzésen alapuló, nem pedig érzelmek által vezérelt döntésekkel. További hiba a túlzott koncentráció egyetlen vállalatra, egyetlen szektorra vagy egy éppen „hullámzó” lehetőségre. A diverzifikáció továbbra is az egyik leghatékonyabb módszer a kockázat kezelésére és a vagyon hosszú távú védelmére. Ezen felül a rendszeres befektetés a legtöbb egyéni befektető számára hatékony stratégia.

A kezdő befektetőknek azt üzenném, hogy nem az a feladat, hogy megtalálják a következő látványos befektetést, hanem hogy idővel építkezzenek; és hogy a legköltségesebb hiba a befektetésben nem az, ha elszalasztunk egy lehetőséget, hanem az, ha érzelmi alapon hozunk döntéseket.

Az elmúlt években a befektetők számos tőzsdei bevezetéshez és kötvénykibocsátáshoz férhettek hozzá. Hogyan látja az egyéni befektetők érdeklődését ezek iránt? 

Az ilyen pénzügyi eszközök által kínált hozamok vonzzák elsősorban a befektetőket, de az is, hogy szeretnének részesei lenni a román vállalatok növekedési történeteinek.

Mennyire fontos az egyéni befektető számára a portfólió diverzifikációja, és ezt hogyan érdemes a kockázati profilhoz igazítani? 

A diverzifikáció az egyik legfontosabb szabály a befektetésben. Még a legtapasztaltabb befektetők sem tudják mindig előre megmondani, melyik vállalat vagy iparág teljesít majd a legjobban. A megközelítést minden befektető kockázati profiljához kell igazítani. A konzervatívabbak számára a portfólió tartalmazhat fix kamatozású eszközöket, mint az államkötvények vagy a kötvények. Mérsékelt kockázati étvágy esetén ezek kombinálhatók részvényekkel és diverzifikált alapokkal, míg a dinamikus befektetők nagyobb súlyt adhatnak a részvényeknek, mert magasabb volatilitást vállalnak a potenciálisan magasabb növekedés reményében.

Az egyéni befektetők számára a befektetési alapok és az ETF-ek hatékony diverzifikációs megoldást jelentenek, mert egyetlen eszközön keresztül egyszerű hozzáférést adnak sok vállalathoz és szektorhoz. A befektetési siker kulcsa egy kiegyensúlyozott, az egyéni célokkal összehangolt portfólió felépítése. A diverzifikáció valójában nem azt jelenti, hogy több befektetésünk van, hanem azt, hogy különböző szektorokra, vállalatokra, piacokra és eszközosztályokra van kitettségünk. Így az egyedi befektetéshez kapcsolódó specifikus kockázat csökken, és a portfóló ellenállóbbá válik a volatilis időszakokban.

Hogyan érdemes reagálniuk a befektetőknek a kiélezett volatilitás időszakaiban? Milyen hibákat lát leggyakrabban ilyen helyzetekben? 

A volatilitás a pénzügyi piacok normál működésének része. A hozamok nem a komfortidőszakokban épülnek, hanem abban, hogy a befektetők képesek bizonytalansági időszakokon áthaladni anélkül, hogy feladnák a stratégiájukat. A rövid távú kilengések kényelmetlenek lehetnek, de a hosszú távú célokra fókuszáló befektetők számára ezek gyakran a piaci ciklus normális szakaszai.

Gyakran a legköltségesebb hibák nem az információ hiányából fakadnak, hanem a volatilis időszakokban meghozott döntésekből. Sok befektető akkor vásárol, amikor az optimizmus magas, és akkor ad el, amikor a félelem uralja a piacot. Másik hiba a kizárólag a napi hírekre való koncentrálás. A piacok gyakran előre áraznak, integrálnak és reagálnak gazdasági, politikai, geopolitikai eseményekre, de egy vállalat értékét hosszú távon az eredménytermelő képessége adja. Azok a befektetők, akik csak a napi kilengéseket figyelik, könnyen elveszítik a nagy képet.

A volatilis időszakok a diverzifikáció próbája. Egy kiegyensúlyozottan, a befektető kockázati profiljával összhangban felépített portfólió jobb védelmet nyújt a sokkok ellen, és csökkenti a kapkodó döntések csábítását. Paradox módon a volatilitás lehetőségeket is teremt. Akik rendelkeznek likviditással, türelemmel és hosszú távú perspektívával, a korrekciós időszakokban belépési pontokat találhatnak erős vállalatokba.

Milyen szerepet játszik a pénzügyi edukáció a befektetési sikerben? Elég az információhoz való hozzáférés, vagy szükség van szakértői tanácsadásra is? 

A pénzügyi edukáció ma az egyik legfontosabb tényező a befektetési sikerben. Az információhoz való hozzáférés soha nem volt könnyebb, de önmagában az információ nem garantálja a jó döntéseket. A különbség a piaci zajra reagáló befektető és a hosszú távon értéket építő befektető között az, hogy képes-e megérteni, értelmezni és felelősen felhasználni az információt. A pénzügyileg edukált befektető érti, hogy a teljesítmény nem abból fakad, hogy megpróbálja előre jelezni a piac minden mozgását, hanem a következetességből, a diverzifikációból és a türelemből.

Úgy gondolom, a pénzügyi edukáció és a szakértői tanácsadás nem alternatívák, hanem egymást kiegészítő elemek. Az edukáció megadja az alapokat a kockázatok és lehetőségek megértéséhez, míg a professzionális tanácsadás segít abban, hogy a befektető ezeket a tudásokat a terveihez, kockázati profiljához és időhorizontjához illeszkedő stratégiává alakítsa. Ahogyan az orvosi információkhoz való hozzáférés sem helyettesíti az orvost, a pénzügyi információkhoz való hozzáférés sem helyettesíti egy tanácsadó vagy bróker szakértelmét. A szakember feladata, hogy perspektívát, fegyelmet és objektivitást vigyen a döntéshozatalba – különösen akkor, amikor az érzelmek erősen befolyásolhatják azt.

Hogyan értékeli a romániai egyéni befektetők tájékozottsági szintjét a régió más piacaihoz képest? 

Az informáltság szintje az elmúlt években jelentősen fejlődött. Egyre nagyobb az érdeklődés a befektetések iránt, nő a tőkepiaci részvétel, és nyitottság figyelhető meg olyan eszközök felé, amelyeket korábban viszonylag kevesen használtak. Természetesen van további fejlődési potenciál mind a pénzügyi ismeretek, mind a befektetési tapasztalat tekintetében.

A Közép- és Kelet-Európa érettebb piacain a befektetők hosszabb befektetési hagyományból és a pénzügyi edukáció erősebb közéleti jelenlétéből profitáltak. Románia gyorsan zárkózik fel – tapasztalataink szerint ezt a digitalizáció, az információkhoz való könnyű hozzáférés és a tőzsdén jegyzett vállalatok egyre jobb eredményei támogatják.

Azt értékeljük a román befektetőkben, hogy egyre inkább szeretnék megérteni a piaci mechanizmusokat, és megalapozott döntéseket hozni, nem pedig csak rövid távú hozamokat követni. Romániában nem az információhozzáférés hiánya jelenti a problémát, hanem az a lehetőség, hogy az információt befektetési kultúrává alakítsuk – ez a következő lépés, amely felgyorsíthatja a hazai tőkepiac fejlődését és a befektetők számának növekedését.

A digitalizáció a befektetéseket soha nem látott mértékben tette hozzáférhetővé. Hogyan változtatta meg a technológia a brókerek és befektetők kapcsolatát? 

A digitalizáció paradigmaváltást hozott, példátlan módon nyitotta meg a hozzáférést a befektetésekhez. Ma egy befektető néhány perc alatt, közvetlenül a telefonjáról nyithat számlát, elemezhet piacokat és köthet tranzakciókat. Ez a tőkepiacot egyre több román számára hozta közelebb.

A technológia a bróker szerepét is átalakította. Ha korábban elsősorban a tranzakciók közvetítője volt, ma mindinkább pénzügyi tanácsadó és edukációs partner. Az értéket az információ értelmezése és annak koherens stratégiává alakítása adja. Ezzel párhuzamosan a technológia megváltoztatta a befektetői elvárásokat: nagyobb átláthatóságot, valós idejű adathozzáférést, rendkívül intuitív digitális eszközöket és gyors kommunikációt szeretnének. Azok a brókerek teremtenek a legtöbb értéket ügyfeleiknek, akik a technológia előnyeit képesek ötvözni az emberi szakértelemmel.

A mesterséges intelligenciát egyre több területen használják a pénzügyi elemzésben és a befektetési folyamatban. Hogyan látja a hatását az egyéni befektetőkre? 

A mesterséges intelligencia az elmúlt évtizedek egyik legjelentősebb átalakulásává válhat a befektetések területén. Az egyéni befektetők számára a fő előny az, hogy rendkívül rövid idő alatt nagyon nagy mennyiségű információt érhetnek el és dolgozhatnak fel, ami jobban megalapozott döntéseket segíthet.

Már látunk AI-t használó alkalmazásokat pénzügyi jelentések elemzésére, a piacokra ható hírek monitorozására, trendek azonosítására és a befektetők számára releváns információk személyre szabására. Ez demokratizálja az olyan eszközökhöz való hozzáférést, amelyek korábban szinte kizárólag intézményi befektetők számára voltak elérhetők. Ugyanakkor, ahogy a mindennapokban, fontos az MI-re segítőként tekinteni, nem pedig az emberi ítélőképesség helyettesítőjeként. Az AI képes adatokat elemezni és mintázatokat azonosítani, de nem helyettesíti a tapasztalatot, a gazdasági kontextus megértését vagy olyan tényezők értékelését, amelyek nem mindig mérhetők.

Kockázat is van – ahogy az információ egyre hozzáférhetőbbé válik és a válaszok azonnal generálódnak, az emberekben kialakulhat az a benyomás, hogy a befektetés nagyon egyszerű és bizonytalanságtól mentes. A valóságban a hosszú távú siker továbbra is a fegyelemtől, a kockázatkezeléstől és attól függ, hogy a stratégiához következetesen ragaszkodni tudunk-e, függetlenül a piaci kilengésektől. A mesterséges intelligencia segít jobb tájékozottságot elérni, de a valóban fontos döntésekhez továbbra is szükség lesz ítélőképességre, tapasztalatra és stratégiai piaci szemléletre.

Ön szerint mely román gazdasági szektorok kínálnak a hosszú távra legérdekesebb lehetőségeket? 

Számos szektorban látunk vonzó lehetőségeket, ahol erős strukturális trendek érvényesülnek – a fogyasztás növekedése, a gazdaság digitalizációja, az infrastruktúra fejlesztése és az energetikai átmenet. A legérdekesebbek azok, amelyek a gazdaság igényeinek és a vállalatok fenntartható értékteremtő képességének metszéspontjában vannak. Itt említeném a pénzügyi szektort, az energiát és a technológiát. Elemzéseink és tapasztalataink azt mutatják, hogy a befektetési teljesítmény nem egyetlen nyertes szektor azonosításából fakad, hanem abból, hogy diverzifikált portfóliót építünk erős vállalatokból, ellenálló üzleti modellel és egészséges vállalatirányítással.

Hogyan értékeli az egyéni befektetők érdeklődését az osztalékok iránt a vállalatérték-növekedésre fókuszáló befektetésekhez képest? 

A romániai egyéni befektetők hagyományosan nagy figyelmet fordítanak azokra a vállalatokra, amelyek vonzó és kiszámítható osztalékot fizetnek. Ez természetes megközelítés egy még érő piac esetén, ahol sok befektető értékeli a befektetéseiből származó, kézzelfogható és visszatérő jövedelmet. A hazai tőkepiac az elmúlt években éppen azzal tűnt ki, hogy jelen vannak olyan vállalatok, amelyek szilárd osztalékpolitikával rendelkeznek.

Ugyanakkor szemléletváltás is látszik az új befektetői generációban. Ahogy nő a pénzügyi edukáció szintje és egyre könnyebb az információhoz való hozzáférés, sokan értik, hogy egy befektetés teljes hozamát az osztalék és a vállalat értékének időbeli növekedése együttesen adja.

Éppen ezért nem gondolom, hogy az osztalék és a növekedés között kellene választani, inkább a kettő közti egyensúlyról beszélünk. A jól teljesítő vállalatok hosszú távon azzal teremtenek értéket, hogy hatékonyan allokálják a tőkét – jutalmazzák a részvényeseket, amikor időszerű, de vissza is fektetnek a jövőbeli növekedés támogatására.

A hosszú távú befektetők számára a legfontosabb kérdés nem az, mekkora osztalékot fizet egy vállalat ebben az évben, hanem az, hogy képes-e idővel több értéket teremteni. Egy vállalat, amely okosan újrabefektet és erősíti piaci pozícióját, osztalék nélkül is képes magasabb hozamot elérni.

Ahogy a román piac fejlődik, arra számítok, hogy a fejlettebb piacokhoz hasonló tendenciát látunk majd, ahol a befektetők egyre inkább az üzleti modell minőségét, a versenyelőnyöket és a növekedési potenciált elemzik – nem csupán az osztalékhozamot.