UNCHAIN Festival az az esemény, amely Nagyváradon több mint 1 000 vezetőt hozott össze 40 országból; ők a pénzügyi és technológiai iparág legaktuálisabb témáit vitatták meg. A Banca Transilvania pénzügyi csoportját Aurel Bernat, a Banca Transilvania Pénzügyi piacok és befektetői kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Vlad Micu, az INNO Investments CEO-ja, illetve Alexandru Bratu, a Banca Transilvania Kártyaelfogadás & fizetési megoldások igazgatója képviselte.

Két napon át a pénzügyi szolgáltatások jövőjét formáló fő trendek kerültek fókuszba: az AI és az euró bevezetésétől kezdve az azonnali fizetéseken, az eszközök tokenizálásán át egészen a bankok digitális átalakulásáig.



Aurel Bernat, Pénzügyi piacok és befektetői kapcsolatok ügyvezető igazgatója, Banca Transilvania

A pénzügyi iparág jövője Közép- és Kelet-Európában (CEE)

• A CEE gazdasági régió mindenekelőtt egy történelemmel sűrűn átszőtt földrajzi tér. Ugyanakkor nem beszélhetünk a kapitalizmus szilárd hagyományáról egy olyan térségben, amely csak az elmúlt 30 évben ismerte meg ezt a rendszert.
• Európa ezen része sokáig nélkülözte a kapitalizmust, a szabad mozgást és a szabad véleménynyilvánítást; ez a hiány egy erősen fragmentált bankrendszerben is tükröződött.
• Bár ma már nagy bankok tevékenykednek a régióban, amelyek Nyugat-Európa számára is releváns versenytársak, a kihívás továbbra is az egymáshoz fűződő viszonyukban, a gazdaságok szerkezetében és ennek megfelelően a tőkeszerkezetben rejlik. Lényegében a CEE-országok gazdaságai elsősorban Nyugat-Európától függenek. Ha Romániára tekintünk, a függés főként Franciaországhoz és Németországhoz kötődik, s kisebb mértékben a szomszédos országokhoz.

Az euró bevezetésének kérdése

• Állampolgári szempontból az euróövezethez tartozni kétségtelen előny: az ügyintézés egyszerűbb és gyorsabb, az árak megértése és összehasonlítása könnyebb. Másfelől a maastrichti kritériumok továbbra is alapvetőek. Ezek közül kettő különösen fontos: 3% alatti államháztartási hiány és a GDP 60%-át meg nem haladó államadósság. Végső soron ezek teljesítése politikai kérdéssé is válik, jóllehet elméletben minden gazdaság természetes céljai közé kellene tartozniuk.
• Szintén lényeges az euróövezethez csatlakozó országok GDP-jének mérete. A legtöbb állam, amely végigment ezen a folyamaton — még ha nagyon jó pályát is futottak és beléptek az Európai Unióba — viszonylag kis gazdaság. Még a régió legnagyobb gazdaságai, Lengyelország és Románia sem érik el azokat a küszöbértékeket, amelyek az európai élvonalba sorolnák őket. A lengyel gazdaság meghaladja az 1 billió eurót, a román gazdaság pedig ennek nagyjából a felét közelíti; az előrejelzések kedvezőek a következő évekre, de jelenleg 400 milliárd euró alatt van.
• Ebben a helyzetben azt mondanám, hogy ezek a gazdaságok bizonyos rugalmasságot őriznek, mert legalábbis egyelőre a saját valuta megléte versenyelőnyt jelent.
• Következésképp: míg állampolgári nézőpontból vonzó az euróövezethez csatlakozni, kormányzati és gazdasági szempontból a kérdés jóval árnyaltabb, és kétségtelenül nyitott marad.

Vlad Micu, CEO, INNO Investments

Tőkekezelés az AI korszakában

• Az INNO a Banca Transilvania egyik legfiatalabb leányvállalata, alternatív befektetésekre fókuszál. Több eszközosztályban dolgozunk, és egy alternatív ingatlanbefektetési alapot is kezelünk.
• Gyakran hallani, hogy az AI-motorok pontossága akár 94% is lehet, de csak akkor, ha az adatok átláthatók és jó minőségűek. Romániában sajnos épp ezek hiányosak: transzparencia‑problémákkal és a történeti adatokban fellelhető következetlenségekkel működünk, ami az AI‑algoritmusok alkalmazását nehezebbé teszi, mint más piacokon. Ennek ellenére az automatikus értékelési módszerek használatával folyamatosan javítjuk a hatékonyságot: gyorsabban jutunk eredményre, és bizonyos esetekben alacsonyabb költséggel. Emellett olyan eszközeink vannak, amelyek segítenek jobb előrejelzéseket készíteni.
• Ha helyesen határozzuk meg a növekedési kritériumokat, és következetesen nyomon követjük őket, jobban megérthetjük a kereskedés — legyen szó vételről vagy eladásról — optimális időzítését. A piacot is gyorsabban és hatékonyabban tudjuk szűrni, ami értelemszerűen közvetlen hatással van a döntések minőségére.
• Az emberi szakértelem továbbra is kulcsfontosságú. A legtöbb esetben az algoritmusok által generált eredményeket validálni kell. Vagyis a technológia nem kiváltja, hanem kiegészíti az embert. Legalábbis a mi esetünkben az üzleti modellek és döntések még jelentős mértékben az emberi szakértelmen alapulnak, miközben az AI-t a hatékonyság és a végrehajtás gyorsítása érdekében használjuk.

AI és az emberi tényező viszonya

• Nem hiszem, hogy lenne egyértelmű válasz vagy éles választóvonal az AI és az emberi tényező között. Nincs fix határ. Ha a tevékenységeink teljes spektrumát nézzük, két végpont látszik: az egyik oldalon ismétlődő, redundáns folyamatok vannak, amelyeket RPA-val automatizálunk, és minimális az emberi beavatkozás — ez az egyik viszonyítási pont. A másik oldalon olyan tevékenységek állnak, mint a megállapodások strukturálása vagy az ügyletek tárgyalása, ahol az AI szerepe csekély, a döntés pedig alapvetően emberi.
• A két végpont között széles sávban helyezkednek el folyamatok, értékelések, piaci elemzések, előrejelzések, ahol az AI és az emberi tényező különböző arányban lépnek interakcióba. Valójában nem elválasztásról, hanem komplementaritásról beszélünk. Az AI értékes eszköz, de az emberi tényező a teljes döntési folyamat során meghatározó marad.

Alexandru Bratu, Kártyaelfogadás & fizetési megoldások igazgatója, Banca Transilvania

A Banca Transilvania pénzügyi csoportjának fizetési ökoszisztémája

• A komplexitásról van szó. Az évek során lépésről lépésre építettük fel ezt a fizetési infrastruktúrát, és ma már egy rendkívül összetett ökoszisztémát látunk.
• A kereskedők elvárásai rendkívül egyszerűek: 2–3 másodperc alatt befejezett fizetések, teljes körű riportálás és integráció minden rendszerükkel. Mi mindig ügyfélközpontú szervezet voltunk, és olyan megoldásokkal segítettük a kereskedőket, amelyeket közösen építettünk, és amelyekre valóban szükségük volt. Ugyanakkor minden új fizetési infrastruktúrával szükségszerűen rétegekben nőtt a komplexitás — sőt, redundanciapontok is megjelentek. Mert papíron vagy Figma‑ban minden egyszerűnek tűnik, de valós időben, különösen nagy léptékű működésnél, a dolgok korántsem ennyire egyszerűek; ekkor mutatkozik meg igazán a tapasztalat és az erős végrehajtás különbsége.
• Gyakran beszélünk működési kiválóságról, ám minden új folyamat egyre összetettebb működést hoz. A feladatunk, hogy ezt a komplexitást mi kezeljük, ne a kereskedők. Közben pedig figyelni kell: ha túl sok, nem kellően skálázódó folyamatot adunk hozzá, az problémává válik, és elkerülhetetlenül alacsonyabb adoptáltságban fog megmutatkozni.
• Szilárd ökoszisztémában működünk, amelyet egyaránt kibocsátói és elfogadói oldalról építünk. A Banca Transilvania a legnagyobb jelenlét ezen a területen, széles körű, integrált termékkínálatot lefedő ökoszisztémával — ez a pozíció azonban nagy felelősséggel is jár abban, ahogyan ezt az ökoszisztémát tovább építjük.

A fizetési rendszerek új paradigmája

• Mindig készen állunk a következő lépésre. Ahogy említettem, folyamatosan a meglévő infrastruktúrára építünk. Számunkra az elfogadói oldal fontos hajtóerő a fizetési infrastruktúra fejlesztésében. Nem feltétlen paradigmaváltásról beszélünk a fizetések típusait illetően, sokkal inkább egy folyamatos, szinte business as usual jellegű építési és bővítési folyamatról — az autópálya szélesítéséről.
• Ezzel párhuzamosan a már felépített elemeket folyamatosan igazítani kell: kereskedelmi partnerségeinket, az általunk nyújtott szolgáltatásokat, a kiszolgált ökoszisztémát. Ezért mindig nagy felelősséggel készítjük elő a teljes infrastruktúrát és logisztikát, mert a folyamatos készenlét képessége jelenti a különbséget.