Sergiu Mircea, BT: A pénzügyi tudatosság – a legjobb befektetés önmagadba
A pénzügyi edukáció több mint információ: az emberek pénzhez fűződő viszonyának megváltoztatását és nagyobb esélyt jelent a jobb döntésekre – mondja Sergiu Mircea, a Banca Transilvania marketing-, kommunikációs és ügyfélélmény-ügyvezető igazgatója a Financial Intelligence-nek adott interjúban, az „A pénzügyi edukáció, a legjobb befektetés önmagadba” című szerkesztőségi projekt részeként, amely a Banca Transilvania-val közösen készült.
A pénzügyi edukációnak szentelt interjúsorozat a pénzügyi rendszer, a tőkepiac és a hatóságok képviselőit, valamint élsportolókat hoz össze, akik megosztják nézeteiket a felelősség, a fegyelem és a hosszú távú tervezés szerepéről a pénzügyi siker és az életbeli teljesítmény elérésében.
Az alábbiakban közöljük teljes terjedelemben Sergiu Mircea interjúját.
A Banca Transilvania az elmúlt években több pénzügyi edukációs kezdeményezést is elindított, a FIT – Pénzügyek Mindenki Számára és az Întreb BT programtól a fiataloknak szóló projektekig. Ön szerint ezek közül melyiknek volt a legnagyobb hatása, és hogyan mérik kézzelfoghatóan az eredményeket?
Ha a léptéket és az elérés képességét nézzük, a FIT – Pénzügyek Mindenki Számára a BT legnagyobb hatású pénzügyi edukációs kezdeményezése. Számunkra azonban a siker nem pusztán elérésről szól, hanem arról is, hogy a pénzügyi edukáció mind több romániai számára természetes és könnyen hozzáférhető beszélgetéssé vált.
A három évvel ezelőtti indulás óta a FIT egy projektről országos pénzügyi edukációs platformmá nőtte ki magát: jelen van online, a közösségi médiában, iskolákban és egyetemeken, valamint Románia nagy zenei fesztiváljain is. Elértünk 50 millió megtekintést az edukációs tartalmakra, több mint 150 000 résztvevőt a tematikus kvízeken, és több mint 80 000 gyermeket, tanulót, hallgatót, tanárt és szülőt, akik 2026-ban kollégáink által tartott edukációs tevékenységekben részesültek.
A Banca Transilvania sajátossága – ami ebben az esetben is nagy előny –, hogy az ország legnagyobb bankjaként, több mint 500 egységgel, több mint 10 000 kollégával és több mint 5 millió ügyféllel könnyebben dolgozik „nagy számokkal”. Így az, amit teszünk, jelentős hatással bír Romániában. Gondoljunk csak a több mint 10 000 kollégára: ha felkészültek arra, hogy pénzügyi edukációs tanácsot adjanak, a program (jelen esetben a FIT) ereje lenyűgöző. Mi ezt tettük most is, még ha ez csupán a Pénzügyek Mindenki Számára egyik pillére volt.
A számokon túl a legnagyobb elégtétel az a változás, amit abban látunk, ahogyan az emberek a pénzről beszélnek. Ha egy nehéznek érzett témát olyan beszélgetéssé alakítunk, amely bizalmat és cselekvést inspirál, akkor teljes mértékben elértük a célunkat. Számunkra a pénzügyi edukáció több mint információ: az emberek pénzhez fűződő viszonyának megváltoztatását jelenti, és több esélyt ad arra, hogy a mindennapokban és a jövőjükre nézve is jobb döntéseket hozzanak.
A FIT abból az ötletből indult, hogy a pénzről és a pénzügyi fogalmakról mindenki számára érthető nyelven beszéljen. Néhány év tapasztalata után mit tapasztaltak: milyen a romániaiak viszonya a pénzhez? Melyek azok a dolgok, amelyeket még mindig a legnehezebben értünk meg?
Azt tapasztaltuk, hogy az érdeklődés a pénzügyi edukáció iránt jóval nagyobb, mint a jelenlegi tudásszint. Az emberek jobban szeretnék érteni a pénzt – nem feltétlen a pénzügyi elmélet miatt, hanem mert nagyobb biztonságra, több lehetőségre és nagyobb kontrollra vágynak a jövőjüket illetően.
Kutatásaink szerint a legnagyobb információigény a megtakarítás, a befektetések, a személyes költségvetés kezelése és a vállalkozásindítás terén jelentkezik. Ugyanakkor sok fiatal mondja, hogy bárcsak korábban kezdett volna el takarékoskodni, vagy jobban értette volna egyes pénzügyi döntések következményeit. Ezek a megállapítások határozták meg a FIT fejlődését, és megerősítettek abban, hogy az emberek egyszerű, gyakorlatias és a mindennapokhoz releváns pénzügyi információkra vágynak. Ezért videósorozatokkal, közösségi médiás edukációs tartalmakkal, interaktív kvízekkel, tartalomkészítőkkel való együttműködésekkel és egy könnyen elérhető online platformmal fordítjuk le a megtakarítás, a befektetés, a nyugdíj vagy az online biztonság témáit könnyen érthető és alkalmazható magyarázatokra. Emellett oda megyünk, ahol a közönség van: a FIT nem csupán digitális tartalom, hanem közvetlen jelenlét a közösségekben is.
Az emberek nem bonyolult képleteket keresnek, hanem tiszta, átlátható információt az életükben meghozandó döntésekhez. A FIT szerepe éppen az, hogy a pénzügyi nyelvet „emberi”, oldott és könnyen alkalmazható nyelvre fordítsa.
Azt is megtanultuk, hogy az emberek sokkal könnyebben fogadják el és követik a konkrét, őket közvetlenül érintő információkat, míg az elvont dolgokat nehezebben. Ezért igyekeztünk demokratizálni az információt, közérthetően beszélni, és eljutni oda, ahol az emberek vannak – különösen most, amikor a hozzáférés az információhoz soha nem volt ilyen könnyű.
A Banca Transilvania tapasztalatai alapján melyek azok a legfontosabb dolgok, amelyeket egy fiatalnak meg kellene értenie a pénzről, mielőtt saját jövedelmet kezd keresni?
Egy egyszerű gondolattal kezdeném: az idő a szövetségesünk lehet. A korán kialakított pénzügyi szokások sokkal nagyobb hatással bírnak, mint a későn – vagy túl későn – meghozott döntések. Fontos, mennyit keresünk, de még fontosabb, mit teszünk a megkeresett pénzzel. Nem utolsósorban: a legnagyobb hozamú befektetés továbbra is az önmagunkba történő befektetés – a kompetenciák, az oktatás és a folyamatos tanulás képessége olyan eszközök, amelyek hosszú távon is megőrzik értéküket. Pénzzel dolgokat vásárolhatunk, jó pénzügyi döntésekkel viszont időt és mozgásteret.
Ma már a fiatalabb generációk azonnal hozzáférnek befektetésekhez, pénzügyi alkalmazásokhoz és a közösségi médiában terjedő információkhoz. A pénzügyekhez való hozzáférés ilyen demokratizálása inkább lehetőség, vagy oktatás hiányában kockázattá válhat?
Az információhoz való hozzáférés rendkívüli lehetőség, de egyben az egyik legnagyobb próbatétel is, mert a hozzáférés önmagában nem jelent pénzügyi edukációt.
Ma egy fiatal néhány perc alatt a telefonjáról befektethet, ez azonban nem jelenti automatikusan, hogy érti a terméket, a kockázatokat, az időhorizontot vagy a piacok működését. A közösségi média például felkeltheti az érdeklődést a befektetések iránt, de a fontos pénzügyi döntéseket stabilabb információkra kell alapozni. A különbséget a lehetőség és a kockázat között az edukáció jelenti.
Az is nagyon jó, hogy a fiatalabb generációk sokkal korábban kerülnek kapcsolatba a pénzről, a megtakarításról és a befektetésről szóló beszélgetésekkel, mint korábban. Ha ezt a hozzáférést pénzügyi edukációval egészítjük ki, a pénzügyek demokratizálása ennek a generációnak az egyik legnagyobb előnyévé válhat.
Hogyan lehet egy pénzügyi hibát tanulsággá alakítani úgy, hogy közben ne adjuk fel a megtakarítást vagy a befektetéseket?
Mint bármely területen, a hibák a tanulási folyamat részei. Néha pénzbe kerülnek, de értékes hozadékuk is van: tapasztalatot és érettebb nézőpontot adnak a jövőbeni döntésekhez. Ha egy rossz döntést végállomásként kezelünk, éppen azt veszítjük el, ami hosszú távon segíthet. A megtakarítás és a befektetés nem a tökéletességről, hanem a következetességről szól.
Megtakarítás, befektetések, nyugdíj, biztosítások, hitelezés – az emberek egyre több döntési helyzettel szembesülnek. Ön szerint ma melyek a legnagyobb sérülékenységek a romániaiak pénzügyi edukációjában?
Paradoxon, hogy a romániai emberek egyre inkább érdeklődnek a pénzügyi jövőjük iránt, de ezt a törődést nem mindig fordítják tettekre.
Az emberek gyorsan változó környezetben hoznak döntéseket. Már nem elég, ha tudunk takarékoskodni. Ismernünk kell a megtakarítás és a befektetés közötti különbséget, a biztosítások szerepét, az inflációnak a saját pénzünkre gyakorolt hatását, a magánnyugdíjak működését, illetve hogy mit jelent egy hosszú távú hitel. Az információ mindenütt jelen van, ezért a legnagyobb kihívás az értékes információt elválasztani a zajtól, és a tudást olyan lépésekké alakítani, amelyek jobbá, prosperálóbbá teszik az életünket.
Másik sérülékenység a technológiai fejlődés tempója és az, ahogyan a technológia fejlődése hat a közösségi médiára, a hagyományos médiára és a kommunikációnkra. Ez veszélyeket hordoz, mert a dolgok nagyon gyorsan változnak. Az emberek beleeshetnek abba a csapdába, hogy ellenőrizetlenül, szabályozás nélkül terjesztett valótlanságok vagy manipulációk hatására döntenek. Pénz veszhet el csalásokban, vagy rossz befektetések születhetnek. Itt jön be a mi szerepünk is: edukációs kampányokba fektetünk. A FIT pontosan ezt teszi.
Milyen szerepet kellene vállalniuk a bankoknak a pénzügyi edukációban? Hol ér véget az egyéni felelősség, és hol kezdődik a pénzügyi intézmények felelőssége abban, hogy segítsék az embereket jobb döntéseket hozni?
A pénzügyi edukáció közös felelősség. A döntések mindannyiunk sajátjai, a bankok azonban segíthetnek abban, hogy ezeket a döntéseket könnyebb legyen megérteni és meghozni. A Banca Transilvania-nál úgy gondoljuk, hogy a banki megoldások nyújtása mellett szerepünk az is, hogy növeljük a bizalmi szintet és a pénzügyi ismereteket. A pénzügyi edukáció sikere nem azt jelenti, hogy mindenre kész válaszunk van, hanem azt, hogy döntés előtt a megfelelő kérdéseket tesszük fel.
Ha fel kellene állítani a pénzügyi edukáció „dobogóját”, melyik lenne az a három szabály, amelyet minden fiatalnak érdemes betartania a pénzügyi függetlenség és biztonság eléréséhez?
Harmadik hely: értsük a pénz értékét, az ár és az érték közötti különbséget. Nem minden, ami drága, értékes – és nem minden értékes dolognak van ára.
Második hely: használjuk az időt a javunkra. A pénzügyekben az idő azon kevés erőforrások egyike, amely képes megsokszorozni egy jó döntés eredményeit.
És az első hely: fektessünk önmagunkba, mielőtt bármibe máshova fektetnénk. Az oktatás, a kompetenciák és az alkalmazkodóképesség olyan befektetések, amelyek egész életen át hozamot termelnek.