Bogdan Pleșuvescu, a Banca Transilvania vezérigazgató-helyettese részt vett a „Románia hazai tőkéje – a következő szint: régiós és európai szinten versenyképes nagyvállalatok és gazdaságösztönző intézkedések” című konferencián, amelyet a Curs de Guvernare szervezett; az alkalomból a következő nyilatkozatokat tette:

A román vállalatok regionális terjeszkedése:

• Romániában nincs hiány hazai tőkéből, és általában tőkéből sem. A probléma a gazdasági koherencia. Ezt kellene a középpontba állítani, különben annak a kockázatát futjuk, hogy mindig csak a hatásokról beszélünk, az okokról pedig nem.
  
  
• Ha regionális bajnokokról vagy regionális terjeszkedésről beszélünk, olyan háttérrendszerre van szükség, amely támogat. És nemcsak a bankrendszerre gondolok, hanem egy teljes, a kormányzat által kialakított és működtetett ökoszisztémára, amely segíti a román beruházások skálázását.
  
  
• Végső soron erről van szó: a román beruházások skálázásáról. Ha itthon bajnokká váltál, a terjeszkedéshez, az ügyfélkör és az árbevétel bővítéséhez szükség van a kormányzati oldal támogatására.
  
  
• Látjuk, hogy ez működik Lengyelországban, Magyarországon vagy Németországban – mindig vannak kormányzati programok, amelyek segítik a helyi cégek külföldi terjeszkedését. Nálunk jelenleg sok a know-how és erős a cselekvési szándék, mégis a végrehajtásban veszünk el.
  
  
• A végrehajtás túl sokáig tart; vannak terveink és stratégiáink, különféle tanácsadókra költünk, hogy kijelöljék az útvonalat és az ütemtervet, de amikor az implementációra, a kivitelezésre és a teljesítésre kerül sor, nagymértékű koherenciahiánnyal és érdektelenséggel szembesülünk, különösen kormányváltások idején.

A bankrendszer szerepe a projektek finanszírozásában:

• A kérdés az, hogy a bankrendszer és a hazai tőke most mit tehet a fejlesztés finanszírozásáért, nem pusztán a román gazdaság esetleges egyensúlytalanságainak kompenzálásáért. Ha a pénzügyi közvetítésre nézünk, Romániában valahol a GDP 50%-án állunk, miközben Európában a pénzügyi közvetítés mértéke 100% fölött van.
  
  
• Ha azt nézzük, mennyit finanszíroznak a bankok a nem kormányzati szektorból, nagyjából a GDP 24%-áról beszélünk, miközben Európában az átlag 90%. Ezért olyan projekteket kell megtalálni, amelyek lehetővé teszik a bankok és a hazai tőke többi szereplője számára e projekteket finanszírozni, hogy a pénzügyi közvetítés fokozása valódi fejlesztési beruházásokban, az adott vállalkozás skálázásában jelenjen meg – belföldön és külföldön egyaránt.
  
  
• Jelenleg a bankok fő nehézsége az, hogy ezeket a projekteket úgy azonosítsák, hogy finanszírozhatóak legyenek. Más finanszírozókkal ellentétben a bankoknál szigorúan szabályozott rendszerek működnek a kockázatok és a vállalatok pénzügyi teljesítményének értékelésére, az üzleti tervek ellenőrzésére, különféle stressztesztek elvégzésére, és a bankok tőkét vagy forrásokat csak azokba a projektekbe allokálnak, amelyeket életképesnek tartanak.
  
  

Az ideális, regionális terjeszkedést tervező, finanszírozásra alkalmas vállalat:

• Az ideális finanszírozható vállalat már bizonyította Romániában, hogy a saját szegmensében teljesít. Terjeszkedésre itthon nem lehet finanszírozást szerezni, ha nincs egy szilárd, jól felépített és megvalósított hazai alap.
  
  
• Emellett nagyon jól kialakított, átlátható vállalatirányítási struktúra kell, egyértelműen szabályozott döntéshozatali folyamattal, valamint koherens, hosszú távú üzleti tervvel, beruházási tervvel és a beruházások mögötti megalapozott indoklással – akár horizontális, akár vertikális fejlesztésről van szó. A lényeg, hogy legyen világos indoklás: miért akarod végrehajtani az adott beruházást.
  
  
• A portfóliónkban vannak ügyfelek, akik a Banca Transilvania finanszírozásával éppen azért jutnak forráshoz, hogy a határon túl – például Olaszországban, Spanyolországban, Németországban vagy Magyarországon – terjesszék vállalkozásukat. Igaz, nem azon a szinten vagyunk, mint például Lengyelországban látjuk, de ez egy lépés, és hisszük, hogy ezek a kezdeményezések megszaporodnak, ahogy egyre több sikeres példa lesz a külföld felé nyitó román vállalkozói körből.
  
  

A Banca Transilvania Csoport terjeszkedésének tapasztalatai a Moldovai Köztársaságban:

• Azoknak a szakembereknek a tapasztalata, akik külföldre mennek, két fontos dolgot hoz. Az első: amikor Romániából, az itteni üzletből mennek emberek a külföldi működéshez, és részt vesznek a külföldi vállalat felvásárlásában, fejlesztésében és átalakításában, a szinergiák, az átalakítás, a projektek és a vállalati kultúra bevezetése sokkal gyorsabban megtörténik, mert vannak, akik már ismerik a vállalatot itthonról, és biztosítják a know-how átadását a lehető leggyorsabban.
  
  
• És ami még fontosabb, és idővel lesz igazán látható: azok, akik a határon túl dolgoznak, és részt vesznek ilyen átalakításokban, a jövőben a román üzleti terjeszkedés alapját adják, mert olyan tudást és készségeket szereznek, amelyekkel az itthon maradók nem rendelkeznek. Magának az intézménynek is kiváló utánpótlásbázist jelentenek a következő fejlesztésekhez. Például a Moldovai Köztársaságban fejlesztett kollégák egy részét később a Banca Transilvania szervezetén belülre hoztuk, és nagy valószínűséggel ők is szerepet kapnak majd az esetleges jövőbeli terjeszkedésekben.