A június 2–4. között, a Ziarul Financiar által szervezett ZF Bankers Summit 2026 második napján Banca Transilvania képviseletében Anca Crăciun, Private, Premium Banking és lakossági termékek koordinációs igazgatója, Tiberiu Moisă, MidCorporate és KKV vezérigazgató-helyettes, valamint Bogdan Pleșuvescu, vezérigazgató-helyettes vett részt.

Az első nap nyilatkozatai itt találhatók.

Anca Crăciun, Private, Premium Banking és lakossági termékek koordinációs igazgatója:

• A privátbanki piac gyors növekedésben van. Több mint 6 000 ügyfelünk van, több mint 4 milliárd euró kezelt vagyon, és a privátbanki ticketméret 200 000 euró. Ezek a pénzek a magánvagyonok gyarapodásából származnak. A Knight Frank által készített The Wealth Report 2026 szerint az elmúlt 5 évben 93%-os növekedés volt Romániában az ultra high net worth ügyfelek körében, akiknek vagyona meghaladja a 30 millió dollárt, ami jó jel a piacnak. Tudom, hogy ez a piramis csúcsa, de ez azt jelenti, hogy a piac nő.
  
  
• Pontosan nem lehet megmondani a romániai potenciál nagyságát, de ha az eddig napvilágra került számokra gondolunk, úgy vélem, mintegy 50 000 potenciális ügyfélről beszélhetünk a román piacon.
  
  
• A bizalom az egyik alapérték, amelyre a privátbanki ügyfélkapcsolatban támaszkodunk, és ezt követi a hozam. A lényeg az ügyfél igényeinek megértése és a termékek diverzifikációja. Itt nem egyetlen termék hozamáról beszélünk, hanem a teljes termékpalettáról.
  
  
• Az, hogy mögöttünk egy konszolidált csoport áll, megkönnyíti, hogy minden megoldást az asztalra tegyünk: a megtakarítási termékektől az ETF-eken át, hozzáférést több mint 30 külföldi részvénypiachoz stb. Úgy alakítjuk a portfóliók diverzifikációját, hogy a hozam kiegyensúlyozott legyen, a konzervatív termékektől a komplexebbekig, magasabb kockázattal.
  
  
• Az ügyfélkapcsolatot hosszú távon kezeljük, egy évnél hosszabb időtávon. Ez nagyon függ a portfólió szerkezetétől, az ügyfélprofiljától és a likviditási horizonttól.
  
  
• A BT esetében a privátbanki ügyfelek több mint 60%-ának portfóliója befektetési termékekben van, ami nagyon sok. Ez azt jelenti, hogy az utóbbi időben a pénzügyi edukáció jelentősen nőtt.
  
  
• A ticketméret változó. Úgy gondolom, nem a számla nagysága számít. Ha a BT ügyfélprofiljára nézek – a 45–60 év közötti, sikeres vállalkozó, aki vagy osztalékot vesz fel, vagy eladta a cégét, vagy csak egy részesedést értékesített –, azt látjuk, hogy ma már más szintű pénzügyi edukációval rendelkezik, mint néhány éve, és másként érti a termékeket.
  
  
• A romániai privátbanki piac fejlődésének egyik legszebb szakaszában vagyunk: a staféta átadásánál, az örökség átadásánál. Úgy gondolom, a pénz arra való, hogy forogjon, és a privátbanki számlákon lévő pénz újabb pénzt termel.
  
  
• Az ügyfelet ökoszisztémaként látjuk: a vállalati igényeit is számításba vesszük, és az adott fejlettségi szinthez illeszkedő megoldásokat építünk. Nem állíthatom, hogy a privátbanki számlákon lévő pénz feltétlenül örökségként marad, de az örökség és az új értékteremtés keveréke jól leírja a piac jelenlegi fejlettségi szintjét.
  
  

Tiberiu Moisă, MidCorporate és KKV vezérigazgató-helyettes:

• A romániai KKV-k továbbra is finanszírozzák magukat, ugyanakkor a hitelezés szerkezete változni kezd: a kis- és középvállalatok egyre inkább forgótőkehitelek felé fordulnak, és kevésbé beruházási finanszírozás felé, a gazdasági bizonytalanságok, a fiskális konszolidáció és a geopolitikai nyomások közepette.
  
  
• Minél kisebb cégek felé haladunk, és minél közelebbről nézzük a KKV-típusú vállalkozásokat, annál nagyobb a vállalkozók és alapítók hangulatának hatása. Különféle kutatásokat végeztünk, hogy jobban értsük a viselkedést és a döntéshozatalt, és ezt minden alkalommal megfigyeltük. Ez a hangulat a beruházási döntésekben nagy súllyal esik latba, sokkal inkább, mint a nagyvállalatoknál, amelyek természetesen hosszabb, legalább középtávú perspektívával dolgoznak, és ahol a költségvetések vagy döntések nem ennyire befolyásoltak a napi történések által.
  
  
• A mai hangulat – bár mindenki pozitívumokkal beszél a potenciálról –, amikor négyszemközt beszélünk a vállalkozókkal, mégis nyomasztó. Szinte egyedülálló kombináció: a saját, nemzeti problémáink – fiskális konszolidáció, kiigazítások minden fronton, ami implicit módon a fogyasztásban is korrekciókhoz vezet –, plusz a nemzetközi problémák és a geopolitikai helyzet okozta szorongás. Érzelmi értelemben ez sokak számára elég megterhelő időszak.
  
  
• Ahogyan egy család a bevételi helyzetének megfelelően igazítja a kiadásait – vagy elvárjuk, hogy igazítsa –, úgy tesz egy nagyvállalat CFO-ja is. Miután épp most döntöttek az beruházási tervek folytatásáról, ő, amikor hazamegy, családként sokkal előrelátóbb és igazítja a fogyasztását. Egy kis cég is így jár el. Ha úgy érzi, óvatosabbnak kell lennie, szilárdabban kell állnia a saját lábán, nem engedhet meg kockázatosabb döntéseket, mert megnézi, milyen erőforrásai vannak, milyen kapacitásai, és úgy gondolja, ez az az időszak, amikor célszerű nyugodtabban haladni. Ez a gazdasági intelligencia egyik formája. Fontos érteni, hogy ez az alkalmazkodás különböző, és lehet a gazdasági intelligencia megnyilvánulása, mindenki a maga szintjén.
  
  
• Minden, ami ma trendként történik és a technológia katalizálja, bonyolítja az egymás közti interakcióinkat. Milyen értelemben? Korábban, KKV-ként, amikor banki hitelt vettél fel, volt lehetőség beszélni egy elemzővel, valakivel, aki veled foglalkozott, és tőle kaptad az első pénzügyi – vagy inkább üzleti – edukációs tanácsaidat. Pontosabban: első tanácsokat arról, mit ne tegyél a pénzzel; nem feltétlenül arról, mit tegyél, mert a banknál inkább azt tanulod meg, mit ne tegyél.
  
  
• Ma ezek az interakciók hatékonyabbá válnak, egyben demokratizálódnak, így a hozzáférés szinte bármely cégkategória számára sokkal szélesebb, mérettől függetlenül. Nem hiszem, hogy eszközhiány lenne, viszont ezek az emberek számára értékes interakciók eltűnnek, mert digitális alkalmazások váltják őket, minden sokkal gyorsabban zajlik.
  
  
• Bár nagyon sok bank beszél a pénzügyi edukációról, és tényleg elismerésre méltó erőfeszítéseket tesz ebben, a valóságban a pénzügyi edukáció ma jórészt önállóan történik.
  
  

Bogdan Pleșuvescu, vezérigazgató-helyettes:

• Ha nem lett volna a tavalyi IV. negyedév, NPL szempontból kifejezetten jó lenne a kép. Az I. negyedévben érződött bizonyos inerciája annak, ami a IV. negyedévben történt, és bizonyos szegmensekben – különösen a kereskedelemben és a mezőgazdaságban – megjelent néhány olyan cég, amely gazdasági nehézségekbe került vagy defaultolt, ami beavatkozást igényelt bizonyos aktív struktúrákon keresztül. Valamelyest eszünkbe jutott a 2009–2012-es időszak, mert voltak hetek, amikor az újonnan inszolvenciába vagy átstrukturálásba kerülő cégek száma hasonló szintet ért el.
  
  
• Ne feledjük, hogy a bíróságok a tavalyi nyár jelentős részében sztrájkoltak. Ennek következtében sok ügy halmozódott fel – legalábbis a megelőző egyezség vagy az inszolvencia területén –, és amikor a bíróságok újrakezdték a munkát, nőtt az inszolvenciák száma.
  
  
• Ha a restrukturálási piac volumenei felől nézzük, 2026. május kontra 2025. május: megközelítőleg 27%-os növekedés látszik az átstrukturálási portfólió volumenében, amit nem tartanék aggasztó számnak. A gazdasági környezetet és a tavalyi fejleményeket tekintetbe véve ez a dinamika nagyobbrészt várható volt.
  
  
• A követeléskezelés területén operációs hatékonysági trend látszik: jelentős beruházások történnek technológiába és AI-ba. Már nem az automatizációs robotokról beszélünk, hanem olyan mesterségesintelligencia-folyamatok bevezetéséről, amelyek előre jelzik az ügyfelek viselkedését, és a reaktív hívások helyett megelőző megkereséseket teszünk a követeléskezelésben.
  
  
• A korai követeléskezelésben AI-t használunk, mert vannak olyan ügyfelek, akiknek természetes a néhány napos késedelem. Az általunk végzett elemzések alapján nincs értelme őket zavarni telefonokkal vagy üzenetekkel. Az algoritmusok alapján csak ott hívunk, ahol nagyobb a default valószínűsége.